Járvány idején önkéntesként Haitin

Járvány idején önkéntesként Haitin
Bár elképesztő szegénységben élnek, a haitiak mégsem siránkoztak – tudtuk meg Valentin Tocuţ technikustól, a Theranova cég munkatársától, aki több hónapig dolgozott ott önkéntesként.

A nagyváradi Theranova protéziskészítő alapítvány jó kapcsolatot tart fenn a németországi Johanniter alapítvánnyal, mely nagyszabású önkéntesmunkát folytat Haitin. Az alapítvány mozgó műhelyt és alapanyagokat biztosít, s szakemberekre van szükségük. A Theranova alapítványtól ketten vállalták el, hogy önkéntesként kimennek oda és protéziseket készítenek azoknak, akik a tavaly januári földrengés során nyomorékokká váltak. Mintegy 230 ezer ember pusztult el a földrengés következtében, körülbelül négyezer ember vesztette el egy vagy több végtagját, s rengetegen váltak hajléktalanokká. Iosif Pop technikus februárban utazott ki, s márciusban Valentin Tocuţ váltotta fel, aki áprilisban jött vissza. Második alkalommal novemberben utazott ki Valentin Tocuţ, s december 17-én ért haza. „Persze a legjobb itthon, mégis, alig várom, hogy ismét kimehessek. Nagyon nagy szükség van a segítségre” – válaszolt egy kérdésre.

Sátrak sorai

A fővárosban, Port-au-Prince-ben az úttest szélén egy mintegy kétméter széles sávban, végeláthatalan sorban vannak elhelyezve a sátrak, az út mentén pedig az összedőlt épületek romhalmazai sorakoznak. Körös-körül szemét van. A haitiak nagyon békések, soha nem siránkoznak, viszont nem is tartoznak a dolgos népek közé, mondta a technikus. Ez utóbbi főleg a férfiakra értendő, akik közül sokan egész nap a sátruk mellett üldögélnek, miközben az asszonyok főznek, vizet hordanak, vigyáznak a gyerekekre. „Érthető, hogy pénz híján nem kezdtek el építkezni, az viszont kevésbé, hogy még csak a romok eltakarításához sem fogtak hozzá” – mondta Valentin Tocuţ. Amúgy, bár mindent körülvesz a szemét, az emberek maguk meglepően tiszták. Az ivóvíz hiánya nagy gondot jelent, de egyébként van vízforrás, ahol akár naponta többször is lemosdanak, s gyerekeiket is rendszeresen mosdatják.

Járványok

A haitiek nagyon sok mangót fogyasztanak, rizset, s különféle módon elkészített banánt, amelyhez, ha megengedik maguknak, csirkehúst is esznek. Az életszínvonalukat mi sem jellemzi jobban annál, mint hogy egy adag, utcai árustól vásárolt egytálétel öt dollárba kerül, miközben egy család napi átlagjövedelme három dollár körüli. A természeti katasztrófa a már meglévő szegénységet, szociális gondokat tetézte, mondta a technikus; jelenleg civil szervezetek biztosítják a károsultak étkeztetését, de nem tudni, mi lesz, ha a szervezetek elvonulnak Haitiról. Már a katasztrófát megelőzően is nagyon sok árvaház volt ott: a szülők nagy része nem tudja eltartani sokadik gyermeküket, inkább árvaházba adja.

A mindent körülvevő mocsok miatt nemrég felütötte a fejét a kolera, s újabban maláriás esetek is előfordulnak, tudtuk meg. A kolera nagyon gyorsan teszi tönkre az emberek szervezetét, három nap alatt valóságos „járkáló csontvázakká” válnak, mesélte Tocuţ. Kapnak kezelést, igaz, „nem túl magas szintűt”, így egyesek túlélik a fertőzést. Vannak, akik az utcán esnek össze, a technikus látott is ilyet az egyik, külföldi önkéntesek által épített és fenntartott kórház környékén.

Paktum az ördöggel?

A haitiek egy része az ősi voodoo vallásnak hódol, egy részük keresztény, egy részük pedig hol az egyikhez, hol a másikhoz tartozónak vallja magát. Valentin Tocuţ elmondta, hogy keresztény részről egyre többen rebesgetik: a voodoo-papok sok évvel ezelőtt egyezséget kötöttek az ördöggel, hogy népük szabaduljon fel a francia uralom alol, s a jelenlegi katasztrófák ennek az eredményei. „Nem tudom, mi az igazság, de akár ez is elképzelhető. Tavaly egyik csapás követte a másikat: a januári földrengés után nyáron viharok dúltak (többek között a Thomas-hurrikán pusztított) , árvizek voltak és újabban járványok szedik áldozataikat egyre másra” – részletezte a technikus. „Azt hiszem, aki egyszer megtapasztalta az ottani körülményeket, sokkal jobban értékeli azt, amije van. A haiti emberek számunkra már-már felfoghatatlan szegénységben élnek és sosem siránkoznak. Talán ennek van üzenete számunkra is” – tette hozzá.

Neumann Andrea