Járművekről és eseményekről vitáztak a közgyűlésen

Járművekről és eseményekről vitáztak a közgyűlésen
Tegnap délben rendes havi közgyűlését tartotta a megyeházán a Bihar Megyei Tanács. Négy liberális önkormányzati képviselő hiányzott, több előterjesztésnél vita bontakozott ki. „Menetrendszerűen” megérkezett a repülőtér helyzetét firtató szócsata is.

Az első élénkebb vita azon előterjesztés kapcsán alakult ki, mely annak elfogadására vonatkozott: hány gépjármű szükséges ahhoz, hogy a Bihar Megyei Tanács, és az ennek alárendeltségébe tartozó közintézmények kifejtsék specifikus tevékenységeiket. Ionel Avrigeanu liberális frakcióvezető azt mondta: az indoklásból ő azt hámozta ki, hogy jelenleg 71 jármű van, melybe nincsenek is beleszámítva a dzsipek, és a tanács még 14 autó megvásárlását javasolja. Mi ennek az oka? Miért kell a nagyváradi székhelyű Francisc Hubic Művészeti Iskolának még egy kocsi, a hét alkalmazottnak munkát adó Várad folyóirat miért akar még egyet, miközben a kilenc embert foglalkoztató Familia folyóirat egyet sem kér pluszba? Miért kell az általában 2-3 autót használó többi kulturális intézménynek még egy-egy autó?-értetlenkedett. Nem értette továbbá azt sem, miért kell az önkormányzat költségvetését ilyesmivel terhelni, valamint az sem volt világos a számára, hogy 7 ezer euró vagy 20 ezer euró értékű járművek lesznek-e beszerezve, melyeknek aztán szerinte a biztosítását és fenntartását is finanszírozni kell majd, akárcsak a sofőrök bérét.

Válaszában Pásztor Sándor RMDSZ-es tanácselnök kifejtette: magának a tanácsnak 8 személyautója és 2 haszongépjárműve van. Az összes autó közel felével, vagyis harminccal a Bihar Megyei Gyermek- és Társadalomvédelmi (DGASPC) rendelkezik. Az említett Hubic-iskolának azért lenne szüksége még egy kocsira, mert amije jelenleg van, az több mint 20 éves, ráadásul azt tervezik, hogy ősztől kirendeltsége nyílik Belényesben és Margittán. Ami pedig a beszerzendő autók árát illeti: törvény szabályozza azt, hogy ez nem haladhatja meg a 18 ezer eurót. Mivel kétharmadra volt szükség, a liberálisok ellenszavazata miatt ez a határozattervezet nem ment át.

Repülőtér

Stílszerűen szólva „menetrendszerűen” megérkezett a váradi repülőtér helyzetét firtató szócsata is. Ezúttal az a napirendi pont adta ennek apropóját, mely módosított volna egy korábbi határozatot, ami a létesítmény általános gazdasági érdekeltségű szolgáltatásnyújtásának visszavonására vonatkozott. Gheorghe Pasc reptérparancsnok ezt azzal magyarázta: korábban azon állami szerveknek (vám, határőrség, közlekedésrendészet, titkosszolgálat) a működése, a személyi költségek kivételével, melyek a reptér területén jelen vannak, a Megyei Tanács által nyújtott szubvenciókkal volt finanszírozva, azonban az Európai Bizottság nemrég kibocsátott egy olyan direktívát, miszerint a regionális repülőtereknek nem szabad ezen típusú szolgáltatást biztosítaniuk, mivel ez az államra lett bízva. Ugyanakkor pedig a szolgáltatás további fenntartását úgy oldják meg, hogy készítenek egy idevágó üzleti tervet. Azt is bejelentette a parancsnok, hogy hamarosan prezentál egy európai uniós támogatású, körülbelül 10-11 millió euró fejlesztési projektet, mellyel a repülőtéri felszereléseket gyarapítanák, valamint tárgyal négy légügyi társasággal új járatokról, de erről a titoktartás végett többet nem árulhat el többet. Mivel a liberálisok ezúttal is kitartottak azon vesszőparipájuk mellett, hogy a TAROM jegyei túl drágák, arról is beszélt Pasc, hogy hamarosan erről is fog tárgyalásokat folytatni a társaság új igazgatójával. Közben Szoboszlai-Gáspár István RMDSZ-es tanácsos jelezte, hogy azért olcsóbban is lehet TAROM-jegyeket vásárolni Bukarestig és vissza, Pásztor Sándor pedig megjegyezte, hogy általában az utolsó pillanatban megvett beszállókártyák drágábbak, mert a légitársaságok kihasználják azt, hogy a vásárlók kényszerhelyzetben vannak. Mivel elég volt a többségi szavazat, az előterjesztés a koalíció szavazataival el lett fogadva.

Támogatások

Szintén vitát gerjesztett annak a szabályzatnak az elfogadása, mely azt tartalmazza, hogy a megyei tanács költségvetéséből miként nyújtanak vissza nem térítendő támogatásokat civil szervezeteknek különféle eseményekre. Ionel Avrigreanu azt állította: a módszer nem átlátható, meglátásában konkrétan közzé kellene mindig tenni a három megyei napilapban és az egyetlen hetilapban, hogy mi a kedvezményezett NGO-k neve, az általuk szervezett esemény leírását, helyszínét, időpontját, mert véget kellene végre vetni annak, hogy „az érdeklődők utólag értesülnek arról, hogy decemberben volt egy sakkverseny a természet lágy ölén, és augusztusban egy szépírási verseny”. Az érintett két igazgatóság részéről Póti Csaba és Fenesi Tibor azon meggyőződésüknek adtak hangot, hogy az elbírálási folyamat átlátható, többek közt azért, mert a szerződések posztolva vannak az önkormányzat honlapján, az események megszervezése után pedig a kedvezményezettek képeket és újságcikkeket kell felmutassanak bizonyítékként az elszámolásnál. Az előterjesztés egyszerű többséggel átment.

Nem lehet tudni, hogy ősszel hol fog fellépni a két színtársulat, mivel a liberálisok egy kivétellel (Tudor Lascu tartózkodott) ellene szavaztak annak, hogy a Szigligeti Színház és a Regina Maria Színház is használhassa a filharmónia épületének koncerttermét, illetve első és második emeletét. (Egy uniós pályázat miatt forgószínpadot létesítenek a kőszínházban, illetve technikai korszerűsítéséket is végeznek, ezért alkalmatlanná válik a színjátszásra).

A többség rábólintott arra, hogy egy bizottság tárgyaljon (melynek tagjaivá titkos szavazással az RMDSZ-es Kéry Hajnalt és a PSD-s Babău Steliát ésŢoţa Valentinát választották) kágyai ingatlanok és telkek bérléséről annak érdekében, hogy ott tevékenységet folytasson a DGASPC foglalkozásterápiás integráció központja. Carmen Pantisból ismét nem lett liberális képviselő, viszont el lett fogadva összesen 2 millió lej kiutalása egyházak számára a megyei költségvetésből.

Ciucur Losonczi Antonius