Utolsó útjára kísérték Csiha Kálmánt

Az Erdélyi Református Egyházkerület egykori, sorredben negyvennegyedik püspökének ravatalánál már délelőtt sokan róhatták le kegyeletüket a Gecse utcai Kistemplomban, ahol a délutáni gyászszertartáson több százan, ezren vettek részt. A templom zsúfolásig megtelt, rengetegen álltak a Kistemplom-téren is. A jelenlévők, fiatalok és idősek egyaránt megrendülten hallgatták odakint is a kihangosított beszédeket, énekeket. A gyászszertartást vezető Ötvös József generális direktor, a Marosi Egyházmegye esperese kiemelte: a XX. század a magyarság számára a tatárjárás utáni legnagyobb megpróbáltatásokat jelentette, s hogy az erdélyi magyaraság ezt túlélte, túlélhette, abban fontos szerepük volt az egyházaknak, annak az egyháznak is, amelynek egyik legrátermettebb vezetője az elhunyt volt. Bustya Dezső nyugalmazott egyházkerületi főjegyző Csiha Kálmánról szólva azt emelte ki, hogy a legnagyobb megpróbáltatások idején - ezekből bőven kijutott neki - sem feledte, hogy küldetése van, hogy feladatai vannak. „Igazi épitő volt, templomok sora, s gyülekezetek soksasága termett az Úr által rászabott idő alatt, annak ellenére, hogy rácsokat, akadályokat is görditett eléje, amelyeken azonban mindig áthatott az Isten igéje, s erőt adott neki a folytatáshoz” – mondta Bustya.

Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke ahhoz a Krisztust hordozó antiochiai Ignáchoz hasonlitotta az elhunytat, aki élete során nem a saját, hanem kizárólag megbízója, Isten akarata szerint cselekedett. „Isten neki is hatalmas terhet rakott a vállára, s ráparancsolt, hogy hordozza, ebben telt élete” – mondta Pap, ki szerint Csiha azok közé a kiválasztottak közé tartozik, akik „nem érkeznek egyedül a halál kapujába”. Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke az elhunyt földi pályájával kapcsolatosan azt emelte ki, hogy élete tartalmas volt, sokakat gazdagitott. Akárcsak Izsák, az Ótestamentum mosolygó embere, Csiha Kálmán is nevetve, szelíd megértéssel tudott szólni a legkeservesebb dolgokról is. „Magyar reformátusnak lenni a Kárpát-medencében nem könnyű – idézte az elhunyt legutóbbi, október 31-i, Debrecenben elhangzott szavait -, de Istennek tetsző feladat. Csiha Kálmán ennek a feladatnak tökéletesen megfelelt” – zárta búcsúbeszédét Bölcskei.