Folytatódik a Verespatak ügy

A bányaterv szerint a hegy jelentős részét meg kellene semmisíteni, mivel aranyat és ezüstöt rejt magában. Az RMGC összesen 330 tonna aranyat és 1300 tonna ezüstöt szeretne a felszínre hozni.
Ez már a második bírósági ítélet, amely megerősíti egy francia kutatócsoport és hatszáz külföldi tudós azon véleményét, miszerint a Kirnyik-havas az európai és a román történelem szempontjából páratlan régészeti leleteket tartalmaz. Ott olyan római kori bányajáratokat találtak, amelyek meglepően épek maradtak az eltelt kétezer év ellenére is.
2005-ben a gyulafehérvári illetékes bíróság érvénytelenítette először a román kulturális minisztérium által kibocsátott engedélyt. Az ügy a legfelsőbb bírósághoz került, amely azonban nem hozott döntést, hanem formai okokra hivatkozva visszaküldte az aktát a brassói ítélőtáblához. Most ez a bíróság is ismét megerősítette a Kirnyik-havast régészeti szempontból értéktelennek minősítő engedély érvénytelenségét.
A brassói (Brasov) illetékes bíróság szóvivője szerdán közölte a Rompres hírügynökséggel, hogy a döntés nem jogerős. Az MTI-hez eljuttatott közleményében kiábrándultságának adott hangot Alan Hill, az RMGC elnöke a bírósági döntést illetően.
A bányatervet ellenző, helyi lakosok által létrehozott Alburnus Maior és a marosvásárhelyi székhelyű Pro Európa Liga emberjogi szervezet ügyvédei a kormánnyal szemben aratott győzelemnek tartják a brassói bíróság ítéletét.
Korábban egy másik román bíróság az RMGC településrendezési engedélyét is megsemmisítette, s emiatt a román környezetvédelmi minisztérium felfüggesztette a bányaterv engedélyeztetési folyamatát.