Japán filozófia a városházán

Japán filozófia a városházán
Nagyvárad- Az önkormányzat Főépítészeti Hivatala úttörő projektként a japán üzleti filozófián alapuló Kaizen menedzsmentrendszer bevezetését próbálja ki. Csütörtökön erről tartottak konferenciát.

 

Ennek kapcsán csütörtök délelőtt Julien Bratu, a Kaizen Intézet romániai igazgatója szemináriumot szervezett kis- és középvállalkozások képviselői számára a városháza ingatlankezelőségének tanácstermében. Megtudtuk tőle, hogy a Kaizen azt jelenti japánul: folyamatos javulás, és ezen, a távol-keleti üzleti filozófián alapuló menedzsmentrendszer szülőatyja az 1930-ban Tokióban született, és az ottani egyetemen diplomázó Masaaki Imai. Az elképzelése szerint válság idején nem az alkalmazottak elbocsátásával kell növelni a cégek termelékenységét és profitját, illetve lehet hűségessé tenni az ügyfeleket, hanem ehelyett lépésről lépésre a menedzsment hatékonyabbá tételével kell elérni azt, hogy a munkavállalók motiváltabbak legyenek, nagyobb teljesítményre legyenek képesek, és ugyanakkor javuljon a munkamoráljuk, szívesebben dolgozzanak. Az első három Kaizen Intézetet 1985-ben szimultán alapították Japánban, az Egyesült Államokban és Európában, az öreg kontinensen a svájci Zug nevű városban van a központi székhelyük. Jelenleg több mint 350 tanácsadójuk van a világ 30 országában, és a gyártással, a feldolgozóiparral, az általános és turisztikai, valamint a közszolgáltatásokkal kapcsolatos piaci szegmenseket fedik le.

Stratégia

Romániában nyolc évvel ezelőtt, a kelet-közép-európai országuk között elsőként nyitott kirendeltséget a Kaizen Intézet, Julien Bratu elmondása szerint azért, mert úgy találták, hogy erős gazdasági potenciállal rendelkezik. Meglátásukban ugyanakkor hiába gazdag az ország, mert a románok pazarlóak, ezért meg kell őket tanítana arra, hogy takarékoskodjanak és perspektívában gondolkozzanak. „A románok ugyan kreatívak és tehetségesek, szép eredményeket érnek el például a sportban, a zeneművészetben vagy az egészségügyben, a vállalati kultúrájuk azonban a padlón van, nem gondolkodnak előre”, nyilatkozta az Erdély Online-nak a menedzser, aki két ázsiai példát hozott fel annak alátámasztásaként, miért fontos kitartani és hosszú távú stratégiákat kidolgozni. Egyrészt Kínát, illetve Teng Hsziao-pinget említette, aki a nyolcvanas években egy 100 évre szóló fejlesztési stratégiát dolgozott ki, melynek alapja ugyan az egypártrendszert elismerő ideológiai szempont, viszont a szocialista piacgazdaság, illetve az egy ország- két rendszer elvének a bevezetése olyan fellendülést hozott, melynek köszönhetően a Világbank előrejelzése szerint 2025-ben a világ két, legdinamikusabban fejlődő állama Kína és India lesz. A másik név, akit Julien Bratu kiemelt, Konosuke Matsushita volt, aki amikor megalapította a Panasonic céget, 250 éves távlatban gondolkodott és napjainkban ugyebár világhírnévnek örvendenek a konszern termékei.

A városháza az első

A szeminárium résztvevőit Mircea Mălan alpolgármester köszöntötte, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy Romániában a váradi Polgármesteri Hivatal az első olyan települési önkormányzat, mely a Kaizen menedzsmentrendszer bevezetésével próbálkozik, az úttörő projekt kedvezményezettje a Főépítészeti Hivatal. Delia Ungur, az Euro Bussines Park igazgatója arra emlékeztette a jelenlevőket, hogy áprilisban már szerveztek ebben a témakörben egy konferenciát, melyen nagyvállalkozók vettek részt.

Ciucur Losonczi Antonius

Címkék: ,