Január 13.: a vallásszabadság napja

Január 13.: a vallásszabadság napja
Az Erdélyi Unitárius Egyház Zsinata 2002-ben január 13-át egyházi ünneppé, a vallásszabadság napjává nyilvánította. A reformáció legifjabb egyháza az 1568. évi tordai országgyűlés vallásügyi határozatától kezdődően számítja létét.

Az erdélyi rendek − magyarok, székelyek és szászok − négy és fél  évszázaddal ezelőtt törvénybe iktatták a szabad vallásgyakorlatot, és kimondták, hogy: „… a prédikátorok minden helyen az evangéliumot prédikálják, hirdessék, ki-ki az ő értelme szerint, és a község, ha venni akarja, jó, ha nem, senki rá ne kényszerítse az ő lelke azon meg nem nyugodván, de oly prédikátort tarthasson, kinek tanítása neki tetszik. Ezért senki a szuperintendensek közül, se mások a prédikátorokat ne bánthassák, ne szidalmaztassék senki a vallásért senkitől, az előbbi constitutio szerint és nem engedtetik meg senkinek, hogy a tanításáért bárkit is fogsággal, vagy helyéből megfosztással fenyegessen, mert a hit Isten ajándéka, ez hallásból lészen, mely hallás Isten igéje által van.”

2011. január 13-án, csütörtökön este 18 órától a vallásszabadság ünnepe alkalmából  ünnepi istentiszteletre kerül sor a kolozsvári belvárosi unitárius templomban. Bálint Benczédi Ferenc püspök áhítata után Kovács Sándor teológiai tanár alkalmi előadást tart a vallásszabadságról. Az istentisztelet keretében fellép a János Zsigmond Unitárius Kollégium énekkara, Majó Julianna karnagy vezetésével.

Címkék: ,