Istentisztelettel avattak ravatalozót Ottományban

Istentisztelettel avattak ravatalozót Ottományban
Rendhagyó, ökumenikus istentisztelettel avatták fel vasárnap délután Ottományban a ravatalozó kápolnát, melyet minden felekezethez tartozók használhatnak majd.

Az augusztus közepén tartott falunapon már tartottak Ottományban egy “kápolna megmutatót”, azonban az építkezést akkorra még nem tudták befejezni, az avatóra az elmúlt vasárnap kerítettek sort. Az ünnepségre rendhagyó formában került sor, részben tervezett, részben spontán keretek között. Az épülethez egy nagyobb és egy kisebb helyiség tartozik, illetve mellékhelyiség is, továbbá egy terasz, melyen mintegy százan foglaltak helyet, hogy részt vegyenek az ebből az alkalomból ott tartott istentiszteleten. De míg ez elkezdődött, Horváth Béla, Szalacs község polgármesterének jelenlétét kihasználva spontán lakossági fórum bontakozott ki, melyen az ottományiakat érdeklő legváltozatosabb témákban adott válaszokat az elöljáró.

Imádságos szívvel

Az istentiszteleten Darabont Tibor helyi tiszteletes a prédikátor könyvéből idézett, miszerint mindennek rendelt ideje van, így a születésnek és az elmúlásnak is. Hangsúlyozta, hogy a továbbiakban már nem az ünneplés, hanem a gyász fájdalmával fognak az ottományiak a kápolnánál megállni, de azt a mostanihoz hasonló imádságos szívvel tegyék. Szabó András baptista lelkész is a fenti gondolat jegyében szólt, egyebek mellett kifejtve, hogy könnyhullatások helyén állunk, az elmúlásra mindig készen kell állni, a ravatalozó pedig a gyász mellett a vigasztalódás helye is legyen. Cseke Attila képviselő hangsúlyozta az egyház és a világi településvezetés közötti jó kapcsolat fontosságát, ami a gondok megoldásának egyik kulcsa, ugyanakkor kiemelte, hogy az épületnél most az elkészült beruházás feletti örömmel állunk, ami a továbbiakban nem így lesz, de egy közösség lelki békéjéhez a ravatalozó léte is hozzájárul.

Kulcs a lelkészeknek

Rövid beszédében Horváth Béla elmondta: 5 hónapos munka után kerülhet sor az avatóra, és több mint 60 ottományi dolgozott önkéntesen a kivitelezésen. A község egészének szóló üzenetét is beleszőtte mondandójába: amíg a ravatalozónál sokszor fog elhangzani, hogy “nyugodjon békében”, ő azt kívánta, hogy az ottományiak és a szalacsiak addig is “éljenek békében”. Az elöljáró kifejezte kívánságát, hogy minden felekezethez tartozó használhassa a ravatalozót, ennek jegyében egy-egy nemzeti szalaggal átkötött, a bejárati ajtóhoz tartozó kulcsot adott át a református és a baptista lelkészeknek, akiket fel is kért az avatószalag átvágására. Ezután az épületet meg is lehetett tekinteni kívül-belül, majd a környező akácerdő fái között átszüremlő kellemes őszi napsütésben többen a pár száz méterre lévő temető felé indultak, mintegy megelőlegezett látogatást téve halottak napjára készülve szeretteik sírjaihoz.

Rencz Csaba