„Isten létezik, Petrunya a neve” című film

Akt.:
Fotó: luxprize.eu/news/
Fotó: luxprize.eu/news/
A múlt század ’90-es éveiben Jugoszlávia szétesése következtében keletkező utódállamok filmművészete a közelmúltjuk történelmének megfogalmazásával, egyedi, sajátos mondanivalójának képi ábrázolásával a filmvilág és a közönség érdeklődését váltotta ki.

A filmjeiket különböző nemzetközi filmfesztiválokon sikerrel mutatták be. A filmgyártásuk forráshiánnyal küszködik, emiatt koprodukciókkal érhetnek el eredményeket.

Teona Strugar Mitevska rendezésében készült „Isten létezik, Petrunya a neve” (Gospod postoi, imeto i’ e Petrunija”) című koprodukció a feminizmusra, a hagyományokra és a vallás helyzetére reflektál. A nő társadalmi helyzetéről, a vallási szokásokról, a nemi szerepekről nyújt figyelemre méltó képet. Egy fiatal nő történetét követi nyomon, aki egy adott helyzetben szembesül a vallási és társadalmi normákkal. Érzékletesen mutatja be Petrunya küzdelmét a patriarchális normákkal szemben. 2019-ben a macedón- belga- francia-horvát- szlovén filmdráma az Európai Parlament Lux-díjára jelölt filmje. Kolozsváron a 18. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál Vallásóra szekciójában láthatta a közönség.

„Miért nincs jogom egy szerencsés évre?”

A produkció főszereplője a Stipben, egy macedón kisvárosban élő 32 éves Petrunya (Zorica Nusheva). Az egyetemi tanulmányait a Történelem szakon végezte. Érdeklődése főleg a kínai forradalom kérdésére összpontosul. Több sikertelen állásinterjún vett részt. Az anyja (Violeta Shapkovska) arra buzdítja a lányát, hogy tagadja le a korát, talán akkor sikeresebb lesz. Az egyik állásinterjú alkalmával a menedzser munkalehetőség helyett szexuális ajánlatokat tett. Így továbbra is munkanélküli maradt. Együtt lakik a szűkös körülmények között élő szüleivel. A lányukat vénlánynak tekintik, akinek nincs jövője.

2015-ben történt esemény eredményezte a filmötletet. A hagyományok szerint minden évben január 19-én az ortodox világban megünneplik a Vízkereszt napját. Az egyik macedón kisvárosban az ortodox pap fából készült keresztet dobott be a folyóba. Több százan ugrottak be a jeges vízbe. A kereszt megszerzése azért fontos, mert állítólag szerencsét hoz a győztesnek egész évre. A vízbe dobott kereszt megszerzése a férfiak privilégiuma. Azonban egy nő szerezte meg a keresztet. A cselekedetét a helyi lakosság és a vallási vezetők felháborítónak minősítették. A filmrendező ezt a történetet fejlesztette tovább. Petrunya szülővárosában, Stipben a vallásos szertartás helyén tartózkodik, hirtelen belső késztetés hatására a folyóba ugrik, megszerzi a fából készült keresztet.

Az emberek nem akarják elfogadni azt a tényt, hogy egy nő is lehet sikeres a vallásos szertartáson. Egyesek azzal vádolják, hogy ellopta a keresztet. Támadják és üldözik. A pap (Suad Begovski) nyomást gyakorol a helyi rendfenntartó szervekre, a rendőrségre viszik a nőt, kihallgatják a kereszt átadásával kapcsolatban, azonban nem tartóztatják le. Az összegyűlt fiatal férfiak kérik, hogy adja vissza keresztet, ugyanis Isten megsértésének tekintik a tettét. Mikor a közösség ellene fordul, megtagadja a kereszt visszaadását. „Miért nincs jogom egy jó szerencsés évre?” -kérdezi Petrunya. Maga rendőrség és az egyház képviselői is felvetik a kérdést, vajon a fiatal nő nem követett el bűncselekmény?

A Slavica, helyi TV riportere (Labina Mitevska) minden szempontból szenzációs témának tekinti az eseménysorozatot, ezért támogatja a fiatal nőt. A film zárórészében a közönség érzékelheti, hogyan próbálják meggyőzni Petrunyát a kereszt átadására. A fiatal nő szerint ő megnyerte a keresztet, és nem hajlandó senkinek sem átadni.

A film alkotói

Rendező: Teona Strugar Mitevska. Forgatókönyvíró: Elma Tataragic, Teona Strugar Mitevska. Operatőr: Virginie Saint- Martin. Zene: Olivier Samouillan. Főbb szereplők: Zorica Nusheva, Labina Mitevska, Simeon Moni Damevski, Stefan Vujisic, Suad Begovski, Violeta Shapkovska.

Az „Isten létezik, Petrunya a neve” – alacsony költségvetésű koprodukció

Teona Strugar Mitevska (1974, Skopje, Jugoszlávia, ma Macedónia) rendező, forgatókönyvíró. Művész családban született. Művészi pályája már gyermekkorában megkezdődik, mint gyermekszínész szerepelt. Festészetet, grafikai tervezést tanult. Majd a New Yorki Egyetem Tisch Művészeti Iskolájában folytatta a filmművészeti tanulmányait. Első rövidfilmje, a Veta (2001), amelyet a Berlinalé-n mutatott be, a zsűri Különdíját nyerte el. Filmjei nemzetközi filmfesztiválokon szerepeltek. A 2019- ben a Berlini Filmfesztiválon mutatta be az „Isten létezik, Petrunya a neve” című filmjét, amely az Ökumenikus zsűri díját szerezte meg. Díjazták a Dortmundi Filmfesztiválon, a Legjobb film díját nyerte el. A Sidney-i filmfesztiválon is sikeresen szerepelt. A rendező egyik interjúban elmondta, hogy az „Isten létezik, Petrunya neve” című film koprodukció. Ha olyan kicsi országból érkezik az alkotás, mint Macedónia, akkor a filmkészítésének egyetlen módja a társtermelő ország bevonása, amely lehetővé teszi, hogy a filmes szakemberekkel együttműködjenek. Például Macedóniában nincs utómunkálatokat végző létesítmény, nincs megfelelő szakember. A hangszemélyzet, a szerkesztő személyzet, a sminkművész, a jelmeztervező Szlovéniából származik. Jelenleg a rendező Brüsszelben él és alkot.

Zorica Nusheva a Skopjei Állami Filmművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. Elsősorban színházi színésznő. A Szkopjei Comic Theatre társulat tagja. 2019-ben debütált az „Isten létezik, Petrunya a neve” című filmben. Szkopjéban él.

A film legnagyobb érdeme a társadalom kritikája és a Zorica Nusheva parádés szerepalakítása. A produkció élethűen érzékelteti a nők társadalmi helyzetét, a vallási szokásokat. A macedón társadalomban létező férfi-nő közti viszonyról nyújt hiteles képet.

Teona Strugar Mitevska 5. filmje balkáni szatíra. A fiatal nő szerint joga van, hogy aktívan vegyen részt egy kizárólag férfiaknak szentelt vallási szertartáson. Képes bátran szembe szállni a helyi közösség előítéletes magatartásával.

Páll Gyöngyvér

Címkék: ,