Isten életét élik az irgalmasok

Akt.:
Isten életét élik az irgalmasok
Nagyvárad- Kedden délután a Kanonok sori székhelyén havi gyűlését tartotta a partiumi és erdélyi nemeseket tömörítő Nobilitas Egyesület. Ezúttal az irgalmasság volt a téma, több előadás is elhangzott.

A február havi gyűlésnek az irgalmasság különféle megnyilvánulási formái volt a témája, lévén hogy a Ferenc pápa által meghirdetett Irgalmasság Rendkívüli Szentévében járunk.
A megjelenteket Szabó István, a Nobilitas Egyesület ügyvezető elnöke köszöntötte, majd Mons. Fodor József általános helynök, egyesületi elnök beszélt arról, hogy az irgalommal a Biblia majdnem minden részében, szinten minden lapján találkozunk. Régi szó, az idők folyamán gazdag jelentése volt, megvan az ógörög és a héber megfelelője is. Az egyik legszebb kifejezés, többek közt azt jelenti, hogy feltétel nélküli szeretet. A megbocsátáshoz szükségszerűen kell az irgalom, és egyes vélemények szerint magának Istennek az életét élik az irgalmasok. A zsoltárok is Isten irgalmasságát, hihetetlen nagyságát magasztalják, dicsőítik a fennkölt, transzcendens, emberközeli és irgalmas Urat. Az irgalmasság ugyanakkor a Teremtőnk legistenibb tulajdonsága és az ember legmagasztosabb vonása, az irgalom gyakorlásával leszünk Isten életének a részei- hangsúlyozta a vikárius.

Testi és lelki

Curaliuc Demeter várad-velencei plébános arra hívta fel a figyelmet: az egyház mi magunk vagyunk, nem valami különálló entitás, ahogy sokan gondolják. Jogi és morális személyiség, Ferenc pápa pedig nem véletlenül hirdette meg az Irgalmasság Rendkívüli Szentévét. Természetesen eddig is létezett irgalmasság az egyházban, az egyházfő azonban még jobban nyomatékosítani akarta, hogy Istennek van egy olyan tulajdonsága, amit nem tart meg magának, hanem továbbad, és azt várja, hogy mi is gyakoroljuk. Az egyház olyan, mint egy anya, az irgalmasság tanúja, hiteles továbbvivője, és a történelem folyamán mindig voltak olyanok, akik életüket, kényelmüket vagy társadalmi helyzetüket feladták azért, hogy másokon segítsenek. Rá vagyunk szorulva Isten irgalmára és szeretetére, de ugyanakkor nekünk is irgalmasoknak kell lennünk- nyomatékosította a tisztelendő.
Kiss Károly, a Caritas margittai kirendeltségének vezetője az irgalmasság testi vonatkozásairól tartott előadást. Kiemelte: az irgalmasság évében meghívást kapunk, hogy szívünk ajtaját nyissuk meg testi-lelki bajokban szenvedő felebarátaink előtt, és legyünk irgalmasok, mint a Mennyei Atya. Az irgalmasság erényéből fakadnak a test és lélek nyomorúságán segítő cselekedetek, az irgalmasság testi cselekedetei közé pedig a Máté által felsorolt hat jó cselekedet, vagyis: éhezőknek enni adni, szomjasokat megitatni, hontalanokat befogadni, ruhátlanokat öltöztetni, betegeket ápolni, foglyokat látogatni, melyekhez a 12. században hozzájárult egy hetedik, a halottakat eltemetni. Úgy fogalmazott: mindenkinek szól az irgalmasság gyakorlására való meghívás, a szeretetre szóló felhívást pedig, melyet Isten éhező testvéreinek jelenléte által közvetít számunkra, mindenkinek az életállapota, a világban és közvetlen környezetében elfoglalt helye szerint kell teljesítenie.

Az irodalomban

F. Márton Erzsébet színművésznő költemények felolvasásával működött közre. Elhangzott egy 17. században élt szerzetesnővér A keserű öregasszony az ördög remekműve című verse, melynek szerzője úgy gondolkodik, mint egy anya, aki a birtokában levő tapasztalatokat arra használja fel, hogy tanácsokat ad gyermekének, így próbálva megóvni őt az élet nehézségeitől. Felcsendült még Váci Mihálynak a Kádár-korszakban írt, de napjainkban is aktuális Valami nincs sehol című szerzeménye, Szakály Éva Élet vagy halál című írása és Szent II. János Pál imája.

Ciucur Losonczi Antonius



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter