Ismét támadt Ghilea a magyar színház ellen

Ismét támadt Ghilea a magyar színház ellen
Nagyvárad – Április 19-én Gavrila Ghilea, Bihar megye prefektusa a közigazgatási bíróságon támadta meg a Bihar Megyei Tanács március 31-én elfogadott, a Nagyváradi Magyar Színház létrehozásáról szóló határoztát.

A prefektus beadványában kéri a 47 számú, a nagyváradi magyar színház létrehozásáról szóló határozat felfüggesztését, illetve hatályon kívül helyezését. A prefektusi kancellária által a sajtónak eljuttatott közlemény indoklásában az áll, hogy a megyei tanács a szóban forgó határozat elfogadásakor nem tartotta tiszteletben a döntések átláthatóságára vonatkozó 52/2003 számú törvényt, vagyis nem kérte ki a köz véleményét ebben a kérdésben, továbbá a 2011 évi megyei költségvetésben a Mária Királynő Színháznak, az Árkádia Bábszínháznak és a Szigligeti Állami Színháznak irányoztak elő költségvetést, nem pedig a Nagyváradi Magyar Színháznak, így ez utóbbi esetében nem teljesül az összes feltétel, ami egy jogi személy létrehozásához szükséges. Az indoklás szerint mivel a prefektus a váradi színház kettéválasztására vonatkozó korábbi, 2011 januári és februári határozatokat is negtámadta, így a március 31-iki határozatot is fel kell függeszteni, mert annak tárgya megegyezik a két korábbi, szintén felfüggesztett határozat tartalmával. Szabó Ödön megyei tanácsos, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke szerint a prefektus mindegyik felsorakoztatott érve hibás, Szabó szerint Gavrila Ghilea ezzel a döntésével is a következő évi helyhatósági választásokra készíti elő saját kampányát.

Nem kell közvita

„A prefektus szimbolikus időpontokat választ cselekedeteihez”, válaszolta lapunknak Szabó Ödön, aki emlékeztetett arra, hogy az első, a színházi társulatok szétválasztására vonatkozó határozatot március 15-én támadta meg, most pedig a nagyhétre időzítette akcióját. Szabó Ödön állítása szerint a prefektus politikai megfontolásból lépett fel a megyei tanács legutóbbi határozata ellen, de indoklásának nincs jogi alapja. Szabó Ödön kifejtette, hogy a prefektus vélekedésével elletétben  csak azon határozat-tervezetekről kell közvitát tartani, amelyek általános  jellegűek, és minden polgárt érintenek, mint például az adó- és illetékügyek. „Ennek alapján a prefektus úr január óta minden megyei tanácsi határozatot meg kellett volna támadjon, mert egyetlen esetben sem volt a megyei tanácsnál közvita. A prefektus elfelejtette azt a négy évet, amíg megyei tanácsos volt, mert az intézményátszervezések során abban az időszakban sem volt társadalmi vita, hiszen ezekben a kérdésekben nem a társadalom minden egyes tagjára, hanem csak az adott intézményre érvényes döntéseket hoz meg a tanács.”

Rév és a jog

Szabó Ödön szerint az a prefektusi érv sem állja meg a helyét, miszerint a márciusi és a januári határozatok tárgya ugyanaz, és ezért ugyanúgy fel kell függeszteni a márciusi határozatot, mint a januárit. „Míg az első döntés alapját egy átszervezés jelentette, s annak következményeképpen jött volna létre egy új struktúra, addig a márciusi határozatunk egy önálló intézmény létrehozásáról szól. De egy olyan emberről, aki tudomásom szerint Réven végezte a jogi egyetemet, nem gondolom azt, hogy ezt a jogi egyszer egyet meg fogja érteni” – fogalmazott Szabó Ödön, aki a továbbiakban jelezte, hogy a március 31-iki tanácsülésen elfogadtak egy költségvetés-módosítást, amelyben megszabták a magyar színház költségvetését.

Az új határozat marad a régiben

Arra a kérdésünkre, hogy mi lesz a további sorsa a nagyváradi magyar színháznak, Szabó Ödön azt válaszolta, hogy amíg a prefektus meggondolta azt, hogy megtámadja-e a magyar színház létrehozásáról szóló határozatot, addigra már kialakult az új intézmény struktúrája, mely a most megszabott keretek között fog tovább működni. „Mivel a magyar színház már létrejött, ezért a prefektus jogi lépése után további szerkezeti módosításokat nem tudunk eszközölni, de a a magyar színház a már elfogadott határozatok szerint fog működni a továbbiakban. Ha a közigazgatási bíróság a prefektusnak fog igazat adni, akkor a megyei tanács addig hoz újabb határozatokat, amíg az az intézményi keretet fog működni, amit mindannyian szeretnénk” – fogalmazott a politikus

Pap István