Iskolaügy: költségcsökkentés vagy etnikai döntés?

Iskolaügy: költségcsökkentés vagy etnikai döntés?
Pénzügyi, gazdasági szempontból is megalapozatlan az, hogy az egyetlen biharpüspöki tanintézmény, a Juhász Gyula Általános Iskola jogi státuszát megvonta a váradi önkormányzat.

Mint arról beszámoltunk, a nagyváradi helyi tanács megvonta a biharpüspöki Juhász Gyula Általános Iskola jogi státuszát, és a 2014-es tanévtől az 1-8 osztályos iskolát a Szacsvay Imre Általános Iskola hatáskörébe utalják át, és a biharpüspöki tanintézményhez tartozó 14., 15. és 19. számú óvodákat az 53. számú óvodához csatolják. Pálfi Sándor a Juhász Gyula iskola igazgatója hangsúlyozta, hogy az iskola nem zár be, csak a jogi státusza szűnik meg, de megítélése szerint így is katasztrófához vezethet a döntés, mert a szülők megijedtek, és most már azt kérdezgetik, hogy hova vigyék tanulni gyermekeiket. Az igazgató nem látja megalapozott indoknak azt, hogy a gyereklétszám miatt szüntették meg a tanintézmény önállóságát. „Két évvel ezelőtt éppen azért csatolták az iskolához az óvodákat, hogy meglegyen a minimálisan szükséges háromszázas gyereklétszám, most pedig 350 gyerek nem elegendő az önálló intézmény fenntartásához.” Majd elárulta azt is, hogy a tanfelügyelőség rangsorolásában a Juhász Gyula azon tanintézmények közé tartozott, amelyek 81-90 százalékban előteremtették a pénzt saját működésükre. De vannak olyan iskolák is, amelyek ennél kisebb mértékben járulnak hozzá saját fenntartásukhoz, mondta Pálfi, aki szerint ez is jelzi azt, hogy pénzügyi megfontolásból sem lehet megmagyarázni azt, hogy miért csak a Juhász Gyula iskolát sújtotta az önkormányzat.

Nem konzultáltak

Az tényként kezelhető, hogy a nagyváradi városvezetés előzőleg nem egyeztetett az érintettekkel a Juhász Gyula Általános Iskola önállóságának felszámolásáról. Mint arról Pálfi Sándor, a biharpüspöki tanintézmény igazgatója lapunknak beszámolt, az iskola vezetőségével senki nem konzultált erről a döntésről, ő is csak az újságból értesült a hírről. Az igazgató hozzátette: nem érti miért kell felszámolni az egyetlen biharpüspöki tanintézmény önállóságát, már csak azért sem, mert az iskolában 149, az óvodákban 204 gyerek tanul vagyis megvan az elegendő gyereklétszámuk. A Juhász Gyula iskolát átvevő belvárosi Szacsvay Imre Általános Iskola igazgatónője, Pásztor Gabriella lapunknak elárulta, hogy ők semmilyen hivatalos értesítést nem kaptak erről a döntésről, vagyis nincs pontos kimutatásuk arról, hogy hány tanulót és pedagógust vesznek majd át. Azt azonban leszögezte: a püspöki és a belvárosi tanintézmények közötti nagy távolság miatt nem lehet szó osztályösszevonásokról, ehelyett a jelenlegi osztálystruktúrát kell majd megtartani.

Magyar oktatás veszélyben

Kéry Hajnal Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes elöljáróban arról tájékoztatott, hogy a tanügyi törvény értelmében ahhoz, hogy egy tanintézménynek jogi személyisége legyen, minimum 300 diákra van szükség, míg a Juhász Gyula Iskolába mintegy 350 gyerek jár. Szerinte a Juhász Gyula iskola önállóságának felszámolásával vajmi kevés pénzt fog megtakarítani az önkormányzat, hiszen az igazgatói tisztség megszüntetésével csak az igazgatói pótlékot (kb. havi 3-400 lej) spórolják meg, valamint a könyvelői állás szűnik meg, azonban a Juhász Gyula iskolában nincs is egész normás könyvelő. Ezzel szemben elképzelhető az, hogy a Szacsvay iskola ilyen mértékű bővítése szükségessé teszi majd egy új aligazgatói poszt létrehozását, és ugyanez érvényes az 53. számú óvodára is. Mint mondta, a püspöki iskolát nem lehet bezárni, mert máshol nincs hely, ahová az ott tanuló gyerekeket el lehetne vinni, tehát az épület működési költségei is megmaradnak. Azon kívül, hogy megszűnik egy zömében magyar tannyelvű iskola jogi, pénzügyi önállósága, a legnagyobb problémát az óvodák helyzete jelenti. Kéry Hajnal kifejtette, hogy az óvodák egy olyan intézményhez kerülnek a következő tanévtől, ahol korábban nem volt magyar nyelvű tagozat, így ebben az új struktúrában mintegy tizenöt százalékra fog csökkenni a magyar gyerekek aránya, ami kérdésessé teszi azt, hogy a magyar szülők mennyire tudnak bizalommal fordulni ahhoz az intézményhez, ugyanakkor a magyar szülők érdekképviselete is hátrányba szorulhat. „Mivel az új intézmények új költségvetése, és négy-öt épülete lesz, az is kérdéses, hogy melyik épület lesz számára fontosabb egy felújításánál” – jelezte Kéry. Kérdésünkre válaszolva a főtanfelügyelő-helyettes elárulta azt, hogy ő is kapott már jelzéseket arról, hogy Biharpüspökiben az utóbbi időben egyre több magyar szülőt bírtak rá arra, hogy román tagozatos óvodába írassák gyermekeiket. Többek között ezt is próbálták kivédeni azzal, hogy a három említett óvodát annak idején a Juhász Gyula iskolához csatolták. Kéry Hajnal megítélése szerint a szóban forgó óvodák magyar tagozatos óvodai csoportjait az Orsolya óvodához, vagy más, magyar tagozattal is rendelkező óvodához kellett volna csatolni. A főtanfelügyelő-helyettes nem jelentette ki azt, hogy a magyar kisebbséget hátrányosan érintő etnikai alapú döntésről van szó, azt azonban jelezte: „a Juhász Gyula iskolában megvan a szükséges gyereklétszám, ugyanakkor van két osztály, ahol a gyereklétszám kisebb a törvény által előírtnál. Csakhogy román iskolákban is vannak kis létszámú osztályok. Ha azt láttuk volna, hogy ugyanezt meglépik román iskolákkal szemben is, ahol kis létszámú osztályok vannak, akkor másképp tekinthetnénk erre az ügyre.”

Másnak kell a poszt

Az ügyben megszólaltattuk Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselőt, aki az ügy politikai hátteréről beszélt. A politikus szerint a döntés hátterében nem pénzügyi megfontolás, hanem Ilie Bolojan polgármester magyarellenes politikája áll.Kifejtette: „a tanácsi határozatban az áll, hogy az iskola létszámhiánnyal küszködik. Ez nem igaz. Az sem igaz, hogy hatalmas megtakarítással jár ez az intézkedés, mert az épületében a továbbiakban is iskola fog működni, vagyis a közüzemi díjakat, a szemétszállítási díjat, stb. a jövőben is fizetni kell. Maximum egy-két posztnak a megszüntetésével lehet spórolni, de ha azt nézzük, hogy a magyar gyerekek után járó támogatási normatíva magasabb, akkor ebből a több pénzből fenn lehet tartani a két posztot. Ráadásul vannak olyan román iskolák, melyek valóban létszámgondokkal küzdenek. Valójában a városvezetés nem csinált egyebet, mint hogy a volt püspöki óvoda igazgatónőjének kreált egy vezetői állást, ugyanis amikor azt az óvodát a Juhász Gyula iskolához csatolták, ezzel a püspöki óvoda jogi szempontból megszűnt. Ha a Juhász Gyula iskolát az óvodákkal együtt a Szacsvay alá sorolták volna be, akkor lehetne spórolni, de nem ezt tették, hanem az óvodákat hozzácsatolták egy másik óvodához, így megvan a szükséges gyereklétszám ahhoz, hogy a felduzzasztott óvodában létrejöjjön egy aligazgatói állás.”

Bolojan kétes politikája

A továbbiakban Szabó Ödön kifejtette: Ilie Bolojan Nagyvárad polgármestere ezzel az intézkedésével is azt bizonyította, hogy nem kíván Nagyvárad teljes lakosságának a polgármestere lenni. A politikus emlékeztetett arra, hogy tavaly a városvezetés az ortodox líceumhoz csatolta az Aluminei utcai iskolát és az ott lévő magyar tannyelvű osztályokat, majd botrányt robbantott ki a Szacsvay iskola Garai (Stănișoarei) utcai épületével kapcsolatban, most pedig egy olyan közegben, ahol a lakosság nyolcvan százaléka magyar, hoz egy olyan döntést, aminek nincs realitása, ugyanis a Juhász Gyula iskolában tulajdonképpen nincs pénzügyi probléma. Szabó megítélése szerint ennek a döntésnek van egy nagyon világos üzenete a helyi magyarság felé: az, hogy Ilie Bolojant már nem érdekli a váradi magyar közösség. „Remélem azokat is kijózanították Bolojan legújabb intézkedései, akik úgy gondolták, hogy tőle jöttek az elmúlt években a pozitív intézkedések a magyarok irányába, mert másfél évvel ezelőtt még nem volt szó Vitéz Mihály térről, magyar iskolák megszüntetéséről. Ezek kijózanító pofonok, és nem lehet továbbra is azt gondolni, hogy Bolojan szeretetből ver minket.” Arra a kérdésünkre, hogy az RMDSZ mit fog tenni ebben a konkrét esetben, Szabó Ödön azt válaszolta: „Az elkövetkező időszakban szülőkkel, pedagógusokkal fogunk beszélni, elemezni fogjuk a jogi lehetőségeket, de lesznek feladatok, amiket csak a szülők tudnak megtenni.”

Pap István