Irodalom és vígasság a Góbé csárdában

Irodalom és vígasság a Góbé csárdában
Nagyvárad – Először dr. Ködöböcz János irodalomtörténész, egyetemi tanár Juhász Gyula szerelemképe az Anna-versek tükrében címmel tartott előadást a Nagyváradon zajló V. Partiumi Írótábor pénteki, második napjának délutáni programjában.

Az irodalomtörténész előadásából a jelenlévők megtudhatták, hogy Juhász Gyula melankóliára, szomorúságra, pesszimista lemondásra hajlamos költő volt, ennek a lelkialkatnak köszönhető az évtizedekig tartó Anna-szerelem is, mely bár beteljesületlen maradt, mégis a magyar szerelmi líra néhány gyöngyszemének ihletforrásául szolgált. Anna halálának körülményeit ecsetelve Ködöböcz Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy a szerelmi versek múzsája a halál közelségében talán ráérzett annak az érzésnek a mélységére, amellyel a költő viseltetett iránta, és ennek tükrében talán kevésbé tűnik méltatlannak a költő szerelmére, mint ahogy azt az irodalomtörténet jelenleg tartja. Az előadás után a Várad folyóiratot mutatta be Dénes László, a havilap olvasószerkesztője, majd a házigazda, vagyis az írótábor helyszínéül szolgáló Góbé csárda tulajdonosa, Pápay Zoltán szólt a vendégekhez azért, hogy bemutassa Üzenet a mának című kötetét. „Nincs még egy olyan nemzet a világon, amely annyit hazudna saját történelméről, mint a magyar, azért született ez a köny, hogy tisztába tegyen dolgokat” – mondta a szerző a könyv megírásának okairól, majd hozzátette, hogy nem egy tudós traktátusról van szó, hanem „mint kacsa a vizen, úgy úszok át a magyar történelmen” – fogalmazott Pápay. A könyv kereskedelmi forgalomban nem kapható, a szerző minden résztvevőnek egy-egy dedikált példányt adományozott művéből. Ezután ismét a meghírdetett program szerint zajlottak az események. Dr. Fleisz János történész „Lapok a Holnap városában” címmel tartott rövid előadást, de a címmel ellentétben nem pusztán a nagyváradi sajtóról számolt be a kiegyezés utáni korszaktól elkezdve körülbelül a második világháborúig, hanem szélesebb kitekintést nyújtva az erdélyi magyar sajtó huszadik század eleji helyzetéről alkotott képet hallgatósága számára. Sipos Lajos a Tamási Áron életpályája című kötetét mutatta be. A szerző elárulta, hogy a könyvet nem kis mértékben a titkoszolgálati levéltárakban Tamásiról fellelhető dokumentumok alapján írta. Ez a forrás rendkívül bőségesnek bizonyult, mert mint Sipos Lajos fogalmazott, az 50-es években Tamási Áron az egyik legmegfigyeltebb ember volt Magyarországon. A könyvbemutató után Meleg Vilmos színművész szavalt Juhász Gyula verseiből. A nap lezárása és egyben megkoronázásaképpen, ahogy a program írta: „írók, költők és más korhely betűvetők tanyájaként” fungált a Góbé csárda udvara, ahol éjszakába nyúló muzsikás vígalom kezdődött az egész napon át felhangzó, információkban gazdag előadások után.