Irodalmi est a Himnusz tiszteletére

Irodalmi est a Himnusz tiszteletére
Nagyvárad – A témával kapcsolatos előadások mellett partiumi, erdélyi és magyarországi költők olvastak fel verseikből a Himnusz születésének 190. évfordulóját ünneplő keddi, jubileumi irodalmi esten.

 

A Magyar Kultúra Napját ünneplő rendezvénysorozaton belül zajló irodalmi estet a Partiumi Magyar Művelődési Céh és a Partiumi Írótábor Egyesület szervezte. Barabás Zoltán költő, a Partiumi Írótábor Egyesület elnöke nyitotta meg az előadást, köszöntve az egybegyülteket, s kihangsúlyozva a Himnusznak a magyarok történelmében betöltött szerepét. Kölcsey Ferenc 1790-ben írott szavai – hass, alkoss, gyarapíts – nemzeti jelmondattá váltak e veszteségeket mindannyiszor túlélő magyarság tudatában, hangzott el.

Egy anekdota

A későbbiekben Kölcsey és Erkel Ferenc találkozásáról, „e két óriás egymásra találásáról” szólt, majd kitért Szerb Antalnak Kölcseyről és a Himnuszról írt szavaira: mint írja, a hazaszeretet ő (azaz Kölcsey) emelte fel a gondolat és a vallási sík szintjére. Amint a későbbiekben elhangzott, Kölcsey Opusza belegyökeresedett népünk szívébe, soraiban ott lüktet nemzetünk múltja, ugyanúgy a felülkerekedés a letörtségen, s az isteni kegyelem.

Pomogáts Béla irodalomtörténész egy anekdotát mondott el arról, hogy miként válaszolt Kodály Zoltán és Illyés Gyula Rákosi Mátyásnak arra a felvetésére, hogy írjanak ők ketten egy új himnuszt. „Nincs rá szükség. A régi bevált.” – mondta Kodály Zoltán az anekdota szerint, amely az irodalomtörténész szerint a magyar értelmiségnek a rendszer felett aratott győzelmét jelképezi. Ha csak hümmögtek volna, akkor Rákosi ismét előállt volna ezzel a javaslattal, s ha ők nem is, de „a rendszer olcsó kiszolgálói” valószínűleg teljesítették volna a feladatot.

Őrizzük meg

A Szent Korona, a címer és a Szózat mellett a Himnusz is nemzeti szimbólumaink közé tartozik, akárcsak azok a települések, amelyek neve összefonódott a háborúkéval, amelyek a nemzeti történelem emlékeit keltik fel. Ezek segítik a magyar népet abban, hogy túlélje a tragédiákat, melyek mindannyiszor a folytatás kiindulópontjaivá is váltak – hangzott el. Később Krúdynak a Himnuszról írt szavait idézte, majd azzal a felhívással zárta előadását: „őrizzük meg a Himnuszunkat bárhol, ahol magyarok élnek”.

A későbbiek során a meghívott költőké volt a szó: Szőke Mária, Oláh József, Lipcsei Márta, Papp Für János, Goron Sándor, Barabás Zoltán és Tüzes Bálint olvasott fel saját költeményeiből. Végül dr. Benő Attila, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem docense tartott előadást a kultúra szerepéről, majd ő is felolvasta három versét.

A program 19 órától, Demény Balázs zongoraművész szólóestjével folytatódott, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület dísztermében. Elhangzott Haydntól a D-dúr szonáta, Liszt Ferenc Csárdás obstinée és Dante-szonáta című művei, valamint Bartók Béla Szonáta című alkotása.

Neumann Andrea



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .