Ipsos: kevesebb bizonytalan, több Fideszes és MSZP-s

Bár a társadalom többsége továbbra is a pártokat elkerülők csoportjába tartozik, arányuk valamelyest csökkent az elmúlt egy hónapban; a Fidesz és az MSZP javítani tudott, az előbbinek 16-ról 18 százalékra nőtt a választókorú népesség egészén belüli támogatottsága, utóbbinak 11-ről 13 százalékra bővült a tábora – mutatják az Ipsos február első felében, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásából származó eredmények.

Az 1500, együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselő ember megkérdezésével készült, az MTI-hez szerdán eljuttatott elemzés szerint a többi párt ezúttal nem profitált a választók enyhe aktivizálódásából, a Jobbik 8, az LMP 4, a Demokratikus Koalíció 2 százalékos az összes választókorú körében.

Kevés a részvételét biztosra ígérő és pártpreferenciával rendelkező választópolgár, ebbe csoportba alig háromtizednyien tatoznak – közölte az Ipsos, jelezve, hogy az itteni adatok ezért inkább csak tájékoztató jellegűek: a Fidesz 40, az MSZP 27, a Jobbik 20, az LMP 6, a Demokratikus Koalíció pedig 4 százalékon áll a “biztos pártválasztók” körében.

Az elmúlt hetekben az Ipsos szerint két olyan változás történt a pártok támogatottságában, amelyek lefékezték, illetve némileg vissza is fordították a korábbi hónapok tendenciáit.

Az őszi, téli hónapokban kifejezetten népes volt a pártoktól távolságot tartók csoportja, januárban eddig soha nem tapasztalt magasságokban, 57 százaléknál járt az arányuk. Ezúttal nem folytatódott tovább e választói közeg bővülése, sőt 4 százalékponttal kevesebben lettek – áll az elemzésben, amely rámutat arra is: ugyancsak megállt a Fidesz augusztus óta minden hónapban érzékelhető visszaesése; a mélypont a januári 16 százalék volt, innen lépett most feljebb a kormánypárt 18 százalékra.

A hónap harmadik érdekességének az Ipsos az MSZP adatát tartja: akárcsak a Fidesz, az ellenzéki párt is 2 százalékponttal tudta növelni tábora méretét az utóbbi hetekben.

Úgy tűnik, hogy a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval történő tárgyalásokat övező kormányoldali és ellenzéki reakciók, az utcai demonstrációk, a miniszterelnök Európai Parlamentben, illetve itthon évértékelőként elmondott beszédei ráirányították a figyelmet a politikai szereplőkre – értékel a cég, amely szerint olyan választók is állást foglaltak, akikre egy ideje inkább a közélettől való távolságtartás volt jellemző.

Míg a múlt hónapban mind a kormányzat, mind az ellenzék munkájával kapcsolatban a rendszerváltás utáni időszak legerőteljesebb kritikája fogalmazódott meg, (19-19 ponttal értékeltek az emberek), most februárban a minősítő pontszámok valamivel javultak: a kormányzati tevékenységre 25 pontot adtak, az ellenzékére 23-at.

Az aktivizálódó választók javarészt kis településeken élnek, akik azzal, hogy a Fidesz és az MSZP felé mozdultak, némileg átalakították a szavazótáborok településtípus szerinti szerkezetét – közölte az Ipsos. Hozzátették: a változások a kiegyenlítődés irányába hatottak, azaz mindkét pártra igaz, hogy a fővárosban, a vidéki városokban valamint a falvakban közel azonos a támogatók aránya. A Fidesz tábora az előbbi sorrendben 20, 18, 18 százalék, míg az MSZP-é 15, 13 illetve 13 százalék.

A kormánypártnak széles a társadalmi beágyazottsága, az egyes lakossági csoportokban az Ipsos az országos támogatottságtól alig eltérő arányokat regisztrált. Amíg a Fidesz nagyjából minden rétegben azonos erőt képvisel, addig az MSZP-nél akadnak kiugró értékek, ilyen például az ötvenes korosztályban mért 19 százalékos, a náluk idősebbek körében mért 23 százalékos támogatottság vagy a harminc év alattiak körében mért 8 százalék.

A Jobbik pozíciói a húszas-harmincas korosztályban a legerősebbek (13 százalék), a hatvan év felettiek csoportjában a leggyengébbek (3 százalék). Az LMP csúcsértéke a fővárosban és a fiataloknál található 6 százalék, a falvakban és az idősek körében viszont csak 1 százalékos.

Négy hónap kutatásai alapján lehetőség van arra, hogy statisztikailag megbízható információkat adjunk a Demokratikus Koalíció szavazótáborának jellegzetességeiről – olvasható az elemzésben, amely szerint a DK támogatottsága az életkor és az iskolázottság emelkedésével egyre nagyobb és a párt sokkal erősebb a nagyvárosokban (különösképpen Budapesten), mint a kisebb lélekszámú településeken. A párt támogatóinak politikai-ideológiai beállítottsága elég karakteres: háromnegyedük baloldalinak tekinti magát, egynegyedük e tekintetben inkább középutas – állapította meg az Ipsos, amelynek közlése szerint a liberális-konzervatív tengelyen hattizedük az előbbi kategóriát érzi magára érvényesnek, kéttizedük az utóbbit s ugyancsak kéttizedük a centrumba sorolja magát.