Influenza: Válaszút előtt a világ – vezető európai virológus

Súlyosnak minősítette az új
H1N-es influenzavírus veszélyét
Európa egyik vezető virológusa
vasárnap. Albert Osterhaus
elővigyázatosságot sürgetett ez
egészségügyi szakemberektől
Helsinkiben, a járványtani kutatók
európai kongresszusán.


Ez az első jelentős tudományos
fórum, amely a korábban
sertésinfluenzának is nevezett új
H1N1-es influenza április 24-i
felbukkanása óta
összeült.


Osterhaus szerint elméletileg az új
vírus magától eltűnhet, de
ezt nem tartja valószínűnek.
Előfordulhat, hogy a vírus olyan
enyhébb világjárványt okoz,
mint az 1957-58-as ázsiai influenza, amelynek 1-
4 millió halálos áldozata volt. A
szokásos téli influenzákba az
Egészségügyi Világszervezet
adatai szerint évente 250 – 500 ezer ember hal
bele.


Az új vírus mutáció
után okozhat olyan súlyos
világjárványt is, mint az
1918-19-es spanyol nátha, amely 50 millió
emberéletet követelt. Osterhaus szerint
még ha csak tized ekkora lenne is az új
járvány, akkor is jobb
felkészülni.


Osterhaus egy spanyol
kollégájával, Javier Grauval
így foglalta össze az új
influenzával kapcsolatos leglényegesebb
tényeket.

FERTŐZŐKÉPESSÉG:

Május 3-tól 17-ig 900-ról 8 ezer
fölé nőtt a fertőzések
száma. A vírus Európában
és Ázsiában is terjed. Az
új H1N1-es kicsit
fertőzőképesebb, mint a
szokásos téli influenzák,
általában minden fertőzött
ember 1,4 – 1,6 másik embernek adja
tovább a fertőzést.


A fertőzöttek nagy része fiatal, ami
azt sugallja, hogy az idősebbeknek valami
részleges védettségük lehet
korábbi hasonló vírusokkal
való találkozásból.

MEGBETEGÍTŐKÉPESSÉG:

Ami a halálos kimenetelű esetek
számát illeti, az új vírus
nagyjából annyira virulens, mint a
szezonális influenzák.

KEZELÉS:

Az új vírus reagál az oseltamivir
antivirális gyógyszerre (kereskedelmi
neve Tamiflu), amelyből az országok nagy
készleteket halmoztak fel a
madárinfluenzára készülve. A
szakemberek attól félnek, hogy az
új vírus géneket vehet fel a
szezonális influenzáktól, amelyek
az elmúlt két szezonban kezdtek
rezisztenssé válni erre a
gyógyszerre.

VÉDŐOLTÁS:

Az új vírus ellen lehet vakcinát
készíteni, de az
hatástalanná válhat, ha a
vírus közben lényeges genetikai
változáson megy át.


Fél évbe telik, mire az első
oltásadagok kikerülnek a
laboratóriumokból. A kapacitások
hiánya miatt talán csak 1 milliárd
embert lehet beoltani a Föld 6,7 milliárd
lakójából.


A vakcinagyártásban a
döntéshozók dilemma elé
kerülhetnek, hogy mit tekintsenek nagyobb
veszélynek: a szezonális
influenzát vagy az új influenzát,
amely el is tűnhet, de át is alakulhat.
Osterhaus rugalmasságot ajánl, szerinte
mindkét veszélyre meg kell
próbálni a reagálást.