INFLUENZA: Jobb lenne nem védekezni most az első fertőzéshullám ellen?

Lehet, hogy nem kellene minden áron védekezni
a mostani új influenza ellen, mert ezzel rontjuk az
esélyünket a következő,
veszélyesebb fertőzéshullámmal
szemben – ezt állítja két amerikai
kutató, akik az 1918-19-es spanyol
náthával példálóznak.


Akik akkor az első, tavaszi hullámban
megbetegedtek, gyakorlatilag
védőoltást kaptak a második
hullámmal szemben, amely ősszel
söpört végig a világon
legalább 40 millió emberéletet
követelve.


Az első hullám fertőzöttei
között a halálozási
arány 70 százalékkal kisebb volt –
állapítja meg a két kutató
tanulmánya, amely még novemberben jelent
meg a Journal of Infectious Diseases című
orvosi lapban.


“Mai tudásunkkal utólag azt mondhatjuk,
hogy 1918-ban jobb lett volna nem fellépni az
első fertőzéshullámmal szemben,
így az emberekben kialakulhatott volna az
immunitás az új vírussal szemben
akkor, amikor a vírus még csak enyhe
megbetegedést okozott” – mondta most az AFP
francia hírügynökségnek Lone
Simonsen járványkutató a George
Washington Egyetemről, a novemberi
tanulmány egyik társszerzője.


A spanyol náthához hasonlóan a
mostani új A(H1N1)-es vírus is nagy
területen terjedt el, de nem szedett sok
halálos áldozatot eddig.


Az elmúlt két hétben a
vírus a világ 23 országában
körülbelül 1900 fertőzést
okozott, ezek több mint 90 százaléka
Észak-Amerikában történt.
Mexikóban 42 ember halt meg, az Egyesült
Államokban pedig kettő az utolsó
adatok szerint


A mexikói 42 áldozatnak több mint a
fele egészséges fiatal felnőtt volt.
Nagyon hasonló volt a helyzet csaknem 100
évvel ezelőtt is.


“Ha az események az 1918-as
forgatókönyvhöz hasonlóan
alakulnak, akkor talán nem kellene
törekednünk enyhíteni az első
“barátságos”
fertőzéshullámot” – jelentette ki
Cecile Viboud, a tanulmány egyik
szerzője.


De a két kutató egyetért abban,
hogy a megállapításaik
alapján nehéz lenne gyakorlati
tanácsot adni a döntéshozók
számára.


“Az akkor volt, most meg most van, azt sem tudjuk, hogy
egyáltalán lesz-e második
hullám, és hogy súlyosabb lesz-e,
mint az első. Ezenkívül az is
lehetséges, hogy a most alkalmazott
megfékezési stratégia
hatásos lesz” – mondta az AFP-nek Simonsen. “Nem
tudunk eleget az új influenzavírusok
alkalmazkodásáról” – tette
hozzá Viboud.


Christopher Fraser, egy londoni tudós, aki
nemsokára tanulmányt publikál az
1918-a influenzajárványról,
szintén azt találta, hogy az első
hullámban bekövetkezett
fertőzés nagy védelmet
biztosított a második hullám
idején.


De Fraser szerint is nagy dilemma az a
kérdés, hogy jobb-e szabadjára
engedni most a vírust. “Ennek
eldöntéséhez legalább
néhány ezer fertőzés kell”,
ám ezekre a fertőzésekre nem
kerülhet sor, ha az új influenza
megfékezésére
irányuló világméretű
erőfeszítés eredményes lesz.
Viszont ha nem lépünk fel a vírus
ellen akkor, amikor még azt sem tudjuk, mennyire
virulens, azzal emberéleteket teszünk
kockára, ha a vírus mégis
veszélyesebbé válik a
vártnál” – fogalmazott Fraser, aki tagja
a mexikói járványadatokat
elemző WHO-munkacsoportnak.