In memoriam Faludy György

In memoriam Faludy György
Faludy Györgyre emlékeztek születésének 100. évfordulója alkalmából kedden este a nagyváradi Kiss Stúdióban. A még „Ferenc József idején született” költő alakját versei, írásai alapján idézték meg.

Kiss Törék Ildikó köszöntötte a szép számban egybegyűlt érdeklődőket, azokat, akik eljöttek emlékezni a száz éve született, és négy évvel ezelőtt meghalt lírikusra. A rendezvény alaphangulatát Faludy György Ballada a senki fiáról című Villon-átköltése teremtette meg Varga Vilmos tolmácsolásában: „…csodálom szinte már a napvilágot, / hogy néha még rongyos vállamra süt, / én, ki megjártam mind a hat világot, / megáldva és leköpve mindenütt.” Az idézett részre utalva fogalmazta meg Kiss Törék Ildikó: Faludy maga is megjárt „sok világot”, hiszen kalandregényekbe illő élete volt – szerette a nőket, a szerelmet, és egyáltalán, az életet.

Villon-átköltések

A költő tevékenységét, életpályáját Molnár Judit magyar szakos tanárnő, közíró  elemezte, a ’30-as évektől kezdődően egészen a 2006 szeptemberében bekövetkezett haláláig. A világirodalom remekeinek magyar nyelvre való átültetése jellemző irodalmunkra, legnagyobb íróink, költőinknek köszönhetően. Faludy Villonhoz nyúl vissza, mégpedig igen sajátosan: nem fordítja, hanem átkölti ezeket a műveket. A pályakezdés nehézségeiről tanúskodnak az 1930-ban Bécsben írt sorok: „…híres költő akartam lenni, és beláttam, hogy lehetetlen” – mégis híres költő lett, Villon-átköltéseivel vált azzá. A Ceauşescu rendszer idején tiltott költő volt, nem volt szabad olvasni, ennek ellenére terjedtek a versei, emlékezett vissza Molnár Judit.

„Pofozhatnak…”

Faludy György életének egyik nagy próbatétele a recski munkatáborban töltött időszak volt. Az itt megéltekről tanúskodik sok verse, illetve a Pokolbéli víg napjaim című önéletrajzi visszaemlékezése is. Az ezt az időszakot idéző Széljegyzet papír nélkül című költeményét Meleg Vilmos színművész tolmácsolta a hallgatóságnak: „Pofozhatnak, és én fejemben tovább csinálom versemet…” Az 1956-os forradalom, és az azt követő események, a véres megtorlás visszatérő motívumok verseiben. Ilyenek például az 1956, te csillag, vagy az Egy helytartóhoz 25 év után címűek. Az ’56 után emigrációba kényszerült költő 1988-ban tér vissza (másodszor) Magyarországra. Jól látja a rendszerváltás visszásságait, és ennek hangot is ad verseiben. A 2000-es években kerülhetett sor erdélyi körútjára, ennek keretében Kolozsvárra, majd pedig Nagyváradra is ellátogatott. Faludy György 2006-ban hunyt el otthonában. Molnár Judit összefoglalásképpen megfogalmazta: az majd a jövőben dől el, hogy fennmarad-e Faludy György neve, a következő generációk ismerni és olvasni fogják-e a műveit, de „mi megköszönjük neki, hogy élt, és úgy írt, ahogy írt”.

Baráti kör

A rendezvény keretében meg lehetett vásárolni Varga Vilmos A Pecepartól jöttem című könyvének 3. kiadását is. Megnyitották ugyanakkor a listát a Kiss Stúdió Színház Baráti Köre részére, aki fel óhajtott iratkozni megtehette az előadás után.



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .