II. Gazdasági Esettanulmány-verseny

A győztes Weiss Gizi csapat
A győztes Weiss Gizi csapat
Negyvenegy évvel azelőtt végzettek találkozóján, amelyen több közgazdász is volt, elhatározták, anyagi hátteret biztosítanak a jelenlegi középiskolások számára, a gazdasági élet minél jobb megismerésére.

Lévén kitűnő közgazdászok, pontosan tudták nem elég a szándék, de a cselekvés a meghatározó. Hajdani tanárukat, Páll Gyöngyvért, aki annak idején a gazdasági élet útveszőiben kalauzolta, kérték fel a terv kivitelezésére. Nem feledkezvén meg arról, hogy később segítséget is adnak.

Most már a II. Gazdasági Esettanulmány-versenyt a Báthory István Elméleti Líceum és a „Báthory 1970” csoport szervezte, mely megyei színtű verseny. Mivel az esemény a maga szempontjából rendkívül tanulságos, megosztanánk a tapasztaltakat.

A II. Gazdasági Esettanulmány-verseny támogatói: Báthory István Elméleti Líceum, „Báthory 1970”- csoport, Rulmenti Suedia kft, a marosvásárhelyi Tip-Top Panzió- Vendéglő.

A verseny szakmai támogatója: a Babeş – Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Magyar Intézete.

Maga a verseny „Iskola másként” hét keretében zajlott le. Az Apáczai Csere János Elméleti Líceum, a Kolozsvári Református Kollégium, a János Zsigmond Unitárius Kollégium, az Onisifor Ghibu Elméleti Líceum és a tordai Jósika Miklós Elméleti Líceum IX.-XII. osztályos diákokból álló, 3 tagú, csapatai vettek részt.

A döntőbe nyolc csapat került. Minden csapat egy általa választott csapatnévvel, jeligével vehetett részt a versenyen.

A verseny kétfordulós volt. Az első fordulón a csapatoknak egy makrogazdasági témájú esettanulmányt kellett elemezniük, megadott szempontok alapján.

„Sárkányföld problémái a XXI. század hajnalán” címmel esettanulmányt Székely Imre, a BBTE Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet oktatója állította össze.

Sárkányföld fiktív néven szereplő ország, de ha utána gondolunk, rájöhetünk, a történetnek valós alapja van. Sárkányföld jóléti államnak tekinthető, melyben a lakosság jelentős szociális támogatásban részesült. Egy adott időpontban gazdasági nehézségek keletkeznek, melynek következtében a szociális támogatásokat nem lehet fenntartani. Az országban gazdasági egyensúlytalanság jelenik meg, mert jelentős a költségvetési hiány. A kormány, különböző válságkezelő megoldásokat próbál alkalmazni. Nem nagy sikerrel. Ekkor egy függetlennek mondott szakértői testülethez fordulnak, hogy az, javaslat- csomagot dolgozzon ki számukra az államcsőd elkerülése érdekében.

A kormány az ország Nemzeti Bankjához is fordul, hogy bocsásson ki, úgymond „fabatka” nevű pénzt, a költségek fedezésére. Ez lenne Sárkányföld pénzneme.

A versenyző csapatok, mint tanácsadói testület tagjai, meg kellett fogalmazzák javaslataikat.

A beérkezett elemzéseket szakmai bizottság értékelte, melynek tagjai a „Báthory 1970” csoport, egyetemi és középiskolai oktatók és gyakorló közgazdászok.

Megállapíthatták, a diákok képesek voltak azonosítani a problémát, hol és miért keletkeztek a költségvetési hiányok. Mivel túlköltekezés volt, s ha nem hoznak megfelelő intézkedéseket, akkor államcsőd következik be.

A verseny második fordulójában a versenyző csapatok „Üzleti tervezés és finanszírozási források válság idején és az azt követő időszakban”- címmel önálló üzleti tervet kellett bemutatniuk (PowerPoint- bemutató), 10 perces idő keretben, melyet rangos zsűri értékelt. A dolgozatok egyetlen értékelési szempontja a megvalósíthatóság. A helyszínen a 3 fős csapatok 10 perces prezentációt mutattak be, majd öt perces időtartamban a zsűri tagjai kérdéseket tehettek fel a prezentációval kapcsolatban.

Itt látszott világoson, mit is jelent a csapatmunka, a különböző információk igénybevétele, a kritikai szellem és a képzelőerő, mely mögött megfelelő tárgyi tudás van.

A nemes vetélkedő nagy erénye, a versenyzőknek ki kellett dolgozni, saját elképzelés alapján, megoldásokat.

A verseny és az iskolai munka közötti különbség a prezentáció. A kommunikációs kézséget fejleszti, ami azokból az érdekes javaslatokból derült ki, melyeket megfogalmaztak. A diákok képesek voltak azonosítani a felvetett problémákat, minek következtében keletkezett költségvetési hiány. Azt is megfogalmazták, ha nem hoznak megfelelő intézkedéseket, akkor államcsőd következik be. A diákok megállapították, a Nemzeti Bank helyesen cselekedett, mikor visszautasította a kormány kérését. Tehát nem bocsátott ki „fabatka” pénzt, mert ez inflációt eredményezne.

Az elemzések során gazdasági szempontokat vettek figyelembe. Ennek következtében helyesnek tartották a költségvetési hiány csökkentésére a megszorító intézkedések alkalmazását, mint például az alkalmazottak számának vagy az állami támogatások csökkentését.

A válságot csak gazdasági válságként fogták fel, ellenben nem vették észre, hogy erkölcsi és társadalmi válság is társul ehhez a helyzethez.

A gazdasági nyelvezetet, a maguk szintjén, eléggé elfogadható módon uralják.

A verseny második szakaszában üzleti tervet kellett kidolgozniuk „Üzleti tervezés és finanszírozási források válság idején és az azt követő időszakban” címmel.

Az iskola dísztermében zajló vetélkedőt figyelve, meg lehetett állapítani azt a figyelemre méltó magatartást, amivel a részt vevők az eseményhez, mindkét fél részéről viszonyultak.

Az ötlet megfogalmazói, kidolgozói, az iskola vezetősége, valamint a hajdani diákokból, a gazdasági életben jelentős helyet foglaló egyéniségei, valamint a versenyzők komolyan vették ezt, az egyébként a maga nemében figyelemre méltó megnyilvánulást. A rendezvény bevallott szándéka, minél felkészültebb gondolkodást elsajátítani már az iskolai élet alkalmával, amit az ÉLETBE kikerülve hasznosítani tudnak, mind a maguk, mind a társadalom számára.

Érdekes témájú üzleti tervek kerültek bemutatásra, mint például gyermekek szünidei foglalkoztatása, csapatépítő tréningek szervezése, honlap-tervezés és tárhely-biztosítás, fotós cég működtetése vagy áruszállítási vállalat beindítása. Közétkeztetési cég létrehozása, esküvőszervezéssel foglalkozó, kézműves terméket előállító és forgalmazó cég, kávézó üzleti tervét is bemutatták.

Mindenik elképzelés kivitelezhető, a gyakorlati életben is megvalósítható. Ennek következtében a zsűrinek nem volt könnyű feladata, amikor rangsorolnia kellett a teljesítményeket.

A zsűri, melynek összetétele rétegezett volt, Székely Imre, Szász Levente, Tímár Ágnes és Páll Gyöngyvér egyetemi és középiskolai tanárok, Valkai Ferenc vállalkozó, Lăpuşan Éva és Imecs Veronka közgazdászok, Ördög Béla, közgazdász, a Szabadság újságírója. Távolról sem volt könnyű helyzetben, amikor árnyaltan kellett tükröztetni azokat a különbségeket, melyek a csapatokat jellemezték.

Az első és második fordulón nyújtott teljesítmények alapján a következő végső eredmények születtek: 1. Apáczai Consulting (nyereményük 300 lej), 2. Lótusz (240 lej), 3. KözgazdÁszok (180 lej). A második fordulóban elkészített és bemutatott üzleti terv gyakorlati megvalósíthatósága és ötletessége alapján a sorrend: 1. Weiss Gizi (300 lej), 2. Egy millió euró (240 lej), 3. Innovátorok (180 lej). Közönségdíj a legjobb csapatteljesítményért: Weiss Gizi (50 lej), a legjobb egyéni teljesítményért: Gere Attila (az R2G csapatból; 30 lej) nyert díjat.

A rendezvény figyelemre méltó. Azért is, mert világosan érzékelteti, mennyire komolyan, tudják venni bizonyos csoportok azt, hogy versenyhelyzetben a sikeresebb csoportnak nagyobb lehetőségei vannak arra, hogy az életben megvalósítsa mindazokat, melyek számára, megteremtik az emberibb életfeltételeket.

Ennek érdekében a komolyan vett tanítás és a tanulás nagy segítséget jelenthet.

A rendezvény legtömörebb következtetését Székely Imre, a BBTE Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet oktatója, a zsűri elnöke vonta le: „A részvevők már versenyelőnybe kerültek jövendő konkurenseikkel, a most távolmaradókkal szemben.”

A vetélkedőn részvevők már élhetnek jóléti államban, ha megteremtik.

Csomafáy Ferenc