Igény van bölcsődékre nálunk is

Igény van bölcsődékre nálunk is
Az utóbbi két évben a statisztika azt mutatja, hogy Romániában, főleg a nagy városokban, egyre több gyermek születik.

Szeptemberben több városban már nyilvánvaló volt, hogy az óvodák túlzsúfoltak, illetve itt-ott már gond volt beíratni – a különben kötelező – óvodai képzésbe a kicsiket. Már akkor csodálkoztam, hogy miért nem esik szó a bölcsődékről.

Kié a bölcsőde?

Helyi tanácsosként érdeklődve megtudtam, hogy a bölcsődék nincsenek igazán senkinek a felelős hatáskörében. A tulajdonos a helyhatóság, a működtető is az kellene legyen, de felelőssége van az egészségügynek is, és végül mégis hiányzik a problémát társadalmi szinten, felelősen kezelő intézmény vagy hatóság. Így alakulhatott ki az, hogy az önkormányzatnak jelenleg nincs egy pontos és valós igényeket számításba vevő terve. Egymás után tervezzük a fiataloknak ígért lakónegyedeket, de egyetlen bölcsőde létrehozása sem szerepel a város rendezési tervei között. Szükség pedig van. Az Európai Unió ajánlása szerint 100 egy és három év közötti gyerekre 30 bölcsődei helyet kellene biztosítani. És persze nem az egykori szocialista feltételek között, hanem korszerű, az európai normáknak megfelelőket. (2007 novemberében Nagyváradon több mint 14.100 gyermekre csak kb. 340 hely volt biztosítva.)

Még egy részlet

Lenne egy eddig elhanyagolt részlet is. Ha kell a magyar óvoda, a magyar iskola, a magyar egyetem, miért nem téma az a bölcsőde, ahol a gyermeket anyanyelvi feltételek között gondozzák életének abban az időszakában, amikor éppen beszélni tanul? Ilyen és más meggondolás alapján kezdeményeztem, hogy a nagyváradi Helyi Tanács 2007. novemberi soros ülésén a városban működő bölcsődék helyzetével is foglalkozzon. Hasznos lenne, ha a sajtó, és főleg az érintett szülők, a tudomásunkra hoznák ezen a téren az aktuális gondokat, mert a kedvezően alakuló születési számok új helyzetet teremtettek a gyermekgondozás legtöbb területén.

Dr. Földes Béla

városi tanácsos, Nagyvárad