Idegenek az Antarktiszon

Idegen élő organizmusok érkeznek az Antarktiszra: a tudósok és a turisták akaratlanul magvakat, spórákat, atkákat, zuzmókat és mohaféléket hoznak, amelyek idegenek a földrésztől és felboríthatják a biológiai egyensúlyt a jeges vadvilágban.

Az Antarktisz leginkább a pingvinjeiről, valamint a sirályairól és a bálnáiról ismert, a tudósok azonban számos más kis organizmust is találnak itt a vízi ugróvillás rovaroktól a mohafélékig. S tartanak attól, hogy a globális felmelegedés megteremtheti a megfelelő feltételeket az Antarktiszon az olyan külső fosztogatók számára, mint a patkányok és az egerek, miközben most a földrészen élő legnagyobb szárazföldi lény egy repülni nem tudó kis szúnyog. A növények közül egy európai fűféle, az agrostis stolonifera jelenthet fenyegetést, ha a jeges klíma olvadni kezd.
Ezek az organizmusfajták eljutnak mindenhova és már jelen vannak a legtöbb antarktiszi szigeten – mondta el Dana Bergstrom az ausztrál kutató, aki az “Idegenek az Antarktiszon” nevű nemzetközi kutatási programot vezeti.
A behatoló fajták már régóta tönkretették az életet a Földön, kezdve a nyulaktól, amelyeket az európai telepesek vittek Ausztráliába, egészen a zebra kagylókig Oroszországból, amelyek elzárták a csöveket és a mólókat Észak-Amerika Nagy-Tavainál. S most az Antarktisz számít célpontnak.
Az Antarktisz az őseredeti környezet utolsó bástyája, ha összevetjük a világ többi részével. Elszigetelte a déli óceán, de az emberek kezdik áttörni ezt a gátat. Új fajták kerülnek be részben azért, mert a látogatók ruhái gyakran tartalmaznak magvakat, spórákat vagy rovartojásokat – magyarázta Bergstrom.
Rámutatott: az Antarktiszon füvet találtak nőni egy japán kutatókunyhó alatt. Behatoló növényekre bukkantak egy orosz kutatóállomáshoz közel és gombák széles választékára egy ausztrál kutatóállomás közelében. Az emberek megpróbálják megakadályozni a behatolást még akkor is, ha a látogatók száma növekszik.
Mintegy 40 ezer ember látogatja meg az Antarktiszt minden évben, főként turisták a part menti sávban, és nyaranta körülbelül 4 ezer kutató dolgozik a kontinensen.
Nagy fenyegetést jelent a klímaváltozás, amiért az ENSZ klímabizottsága a fosszilis fűtőanyagok elégetéséből származó, üvegház-hatást kiváltó gázokat teszi felelőssé. Ez az Antarktiszt lakhatóbbá teheti a káros külső behatolók számára.
A hajókon lévő patkányok és egerek leugorhatnak az antarktiszi félszigetre, amely a legkevésbé hideg körzet észak felé Dél-Amerika déli csücske irányában.
A tudósokat az izgatja, hogy az új fajták gyorsabban érkezhetnek, mint ahogy az élet a kontinensen dokumentálható lenne. Az egyik svéd tudós ismeretlen antarktiszi organizmusok nyolc típusát találta egy kis tóból vett mintában – mondta el Kim Holmen, a Norvég Sarki Intézet kutatási igazgatója.
A behatolók kizárása érdekében az utazásszervezők a látogatókkal megtisztíttatják a lábbelijüket és megtiltják nekik, hogy élelmiszert vigyenek a partra. Ausztrália megköveteli a tudósaitól, hogy porszívózzák ki a ruhájukat a magvak eltávolítása érdekében, s az élelmiszer-szállítmányok fertőtlenítése is segíthet.