Huszonhét elszánt garázsvédő

Huszonhét elszánt garázsvédő
Ilyés Gyula szerint a garázsok lebontása két évvel ezelőtt is kényes kérdés volt, amikor a 14-es lakónegyedben csaknem ötszázat bontottak le, de azóta nem érkeznek olyan bejelentések, hogy kár érte volna a gépjárműveket.

Indulatos szavakkal kezdődött az a közvita, amelyet Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatala a 16-os lakónegyedbeli Rodului piac területén lévő garázsok lebontásának témájában hívtak össze szerda délutánra. Az elégedetlenséget a huszonhét megjelent garázstulajdonosnál az okozta, hogy nem szeretnék, ha néhány plusz parkolóhely kialakítása miatt lebontatná a hivatal azt a 74 garázst, amelyeket csaknem húsz éve használnak. Ilyés Gula Szatmárnémeti polgármestere rögtön nekik szegezte a kérdést, hogy milyen alapon lehet eldönteni, hogy kinek maradhat a garázsa és kinek nem, és vajon mennyire tekinthető morális döntésnek, ha a régebbi lakók igényeit figyelembe véve nem bontanak garázsokat, de az új lakóknak ezzel párhuzamosan nem biztosítanak — hely hiányában — parkolóhelyeket. Ez a tény azonban nem hatotta meg a megjelent lakosokat, csak esélyt kértek a hivataltól arra, hogy valamilyen közös megoldás révén mégse kelljen lebontaniuk a garázsaikat.

Egyedüli megoldás?

Ilyés Gyula azon kérdésre, hogy miért látják egyedüli megoldásnak a nyomasztó parkolási gondok enyhítésére a garázsok lebontását, és parkolóhelyként való funkcionálását, kifejtette, hogy a 16-os lakónegyed építésekor a tervezők kilenc lakásra terveztek egy parkolóhelyet, míg jelenleg egy lakásra csaknem egy autó jut. Elmondta ugyanakkor azt is, hogy a teljes lakónegyedben ugyanez lesz a helyzet, mivel szeretnék felszabadítani az utcákat a két oldalon parkoló gépjárművektől, ami csak úgy lehetséges, ha megnövelik legalább 50 százalékkal a jelenlegi parkolóhelyek számát. A statisztikai adatok szerint pedig a garázsok eltüntetésével 35-45 százalékkal nő azon gépjárművek száma, amelyek biztonságos körülmények között tudnak parkolni.
A közvitán megjelent lakosok többsége nehezményezte, hogy a szabad ég alatt tárolt gépjárműveikben a viharok során keletkezett károkat senki sem téríti meg, ezért van szükségük a tárolókra, amelyeket 1990-ben és 1991- tavaszáig építettek meg. 1991 tavaszán jelent meg ugyanis az a törvény, amely behatárolja, hogy ki és milyen céllal építhet közterületen bármilyen épületet. Ezekbe pedig a garázsok nem tartoznak bele. Ilyés Gyula határozottan kijelentette, hogy ők nem bontani akarnak feltétlenül, de rendet teremteni mindenképpen. Bemutatták azokat a vázlatokat, amelyek az elképzeléseiket tartalmazták arra vonatkozólag, hogy mennyi parkolóhelyet lehetne létrehozni: 154 férőhelyes, 54 férőhelyes és körülbelül 30 férőhelyes, amely egy zöldövezetet venne körül. A lakosok azonban ragaszkodnak a garázsaikhoz, így abban egyeztek meg a vita végén, hogy az adott területet körülvevő, és a Muncii sugárút három érintett tömbházának lakosait megkérdezik, és egy listát nyújtanak be a polgármesteri hivatalba a lakosok igényeiről: maradjanak a garázsok vagy parkolókat akarnak helyettük. A megjelent garázstulajdonosok akár fizetni is hajlandóak évente egy adott összeget azért, hogy közterületet használnak. Ennek lehetőségéről nem tudtak azonnal felvilágosítást adni, de Ilyés Gyula megígérte, hogy tanulmányozni fogják az ide vágó törvényeket.