Húsvét a kereszténység kezdete

Húsvét a kereszténység kezdete

Nagyvárad – Húsvétvasárnap
délelőtt ünnepi szentmisék voltak a
Bazilikában. A latin nyelvű nagymisén
Böcskei László megyés
püspök mondott szentbeszédet, majd Mons.
Fodor József vikárius
prédikált.


Húsvétvasárnap
délelőtt két alkalommal is
zsúfolásig megtelt  a
nagyváradi Bazilika: a 10 órakor
kezdődött latin nyelvű nagymisét
Böcskei László megyés
püspök celebrálta, az ezt
követő magyar nyelvű szertartáson
pedig Mons. Fodor József
általános helynök
prédikált. Az evangélium Szent
János könyvéből

 szólt. Szentbeszédében a
vikárius arra hívta fel a jelenlevők
figyelmét, hogy a húsvét a
kereszténység legnagyobb ünnepe,
mivel a vallás kezdetére
emlékeztet. A karácsony ugyan kedves
és meleg hangulatú, meghitt és
békével teli, a jászol
varázslatossá teszi a betlehemi
éjszakát, viszont ahogyan a nemzetek
apostola is hirdeti, ha Jézus nem
támadt volna fel, akkor
fölösleges lenne a hit és a
prédikáció. Nincs örök
élet, boldogság és
túlvilág, minden ahhoz a földi
léthez kötödne, mely
néhány évtizedig
osztályrészünkül jut. Az
elmúlás fedne el mindent, minden a
történelem szemeteskosarába
kerülne.

Állandósuljon a
lelkükben


A húsvéti szent öröm
kegyelmi áradása
 megállíthatatlan,
hangsúlyozta a főpap. Kétezer
éve a gonosz lélek és
csatlósai próbálnak gátat
szabni ennek az árvízhez
hasonlítható
jóságáradatnak, ezért
húsvétkor azokra is gondolnunk kell, akik
valamilyen okból fogva (tiltják nekik, az
életükbe kerülne) napjainkban sem
tudnak veszélymentesen örülni a
feltámadásnak. Emlékeznünk
kell azokra az időkre, amikor mi is csak titokban
ünnepelhettünk, és imádkoznunk
kell azért, hogy ezek az emberek is szabadon meg
tudják élni a hitüket, hogy a
húsvéti szent öröm
állandósuljon a lelkükben.

Ciucur Losonczi Antonius