Humoros gyerekversek

Humoros gyerekversek
Zenés-verses műsor keretében mutattak be pénteken a Szacsvay Imre általános iskola II.C osztályos tanulói Lászlóffy Csaba kolozsvári költő és drámaíró verseiből álló összeállítást.

Antal-Fórizs Enikő tanítónő köszöntötte az egybegyűlteket, s mondta el: Lászlóffy Csaba erdélyi magyar költő és drámaíró 2012-ben megjelent, Múmia1, Múmia 2 című könyvének verseiből mutatnak be összeállítást. A gyerekek nagyon élvezték a versek ritmusát, dallamát, és nagy szó számukra, hogy „megjön valaki, akinek a műveit már magukénak tudják”.

A gyerekek énekeltek, furulyáztak, verset mondtak – a játszi könnyedségű sorok hol megnevettették, hol elgyönyörködtettek a nagyrészt szülőkből álló közönséget.

A gyerekek világa

Elhangzott vers többek között a pillangóról, a kövér és a sovány múmiáról és a Medvedoktorról, akinek meggyűlik a baja a farkassal. Később a gyerekek elmondták, miért is tetszenek nekik ezek a versek – elhangzott többek között, hogy azért, mert „olyan gyerekesek” és mert megnevettetik az embert. Magát a kötetet pedig a megszokottól eltérőnek, különlegesnek tartják, mondták a gyerekek, aki meglátja, úgy érzi, el kell olvasnia.

Később a rendezvény díszmeghívottja, Lászlóffy Csaba szólt az egybegyűltekhez. Elmondta: az élet tanította meg írni, s a gyerekversekben a magyar ritmikát hangsúlyozza ki, mindig másképp, ahogy a gyerekek hangja is más és más. S hogy miként születnek gyermekversek egy olyan író tollából, aki drámákat ír, és megírta a magyarság történetét négy kötetben?- tette fel a retorikus kérdést a szerző. Úgy, hogy az ember közel kerül egy másik nemzedékhez, jönnek a kalandok, turpisságok, csodálatos dolgok, amiket saját gyerekeinél ért tetten – például az, ahogy felfedezték a körülöttük lévő állatvilágot, s közben megmutatkozik az állatok lelkivilága is – mely nem létezik ugyan, de beleképzeljük.

Készülő, Ne menj Morbidániába című kötetéből is felolvasott pár verset, később pedig arra tért ki: ahogy azt Weöres Sándor is megfogalmazta, nincsenek csúnya szavak, „míg a lelkem tiszta, minden szót szabad használni a megfelelő helyen”.

A tavaly megjelent kötet egyik sajátossága, hogy gyermekrajzokkal van illusztrálva. A szerző elismerően szólt a gyerekekről, akiknek rajzai pont a lényeget tükrözik – a gyöngybaglyot például hivatásos rajzoló sem festhette volna meg szebben.

Később a gyerekek saját rajzaikból álló ajándékot adtak át Lászlóffy Csabának, majd a szerző dedikálta kötetét.

Neumann Andrea