Hova vigyük a Kölcseyt?

Hova vigyük a Kölcseyt?
Szatmár megye – Ilyés Gyulát, Szamtárnémeti polgármesterét, kérdeztük arról, hogy mi az önkormányzat álláspontja a Kölcsey Ferenc Főgimnázium épületének problémájával kapcsolatban.

– A Megyei Könyvtár épületét sem sikerült hosszú ideje rendezni. Ön szerint a Kölcsey Ferenc Főgimnázium épülete körül kialakult helyzet hogyan rendeződik?
– A Kölcsey épülete az megvan, amit visszakapott az egyház. Amióta ez az épület létezik, ott iskola működik, és fog is. Tehát nem az épülettel van probléma, hanem az intézményekkel. Pontosítsunk. Az önkormányzat nem tud elköltöztetni egyetlenegy iskolát sem, egyetlenegy óvodát sem. A könyvtárat már 5 éve nem lehet kitenni. Hova lehetne tenni? Egy líceumot nem lehet kitenni az utcára. Nincs hova elköltöztetni az iskolákat, óvodákat. A restitúciós törvények változtattak a tulajdonjogokon, de nem oldják meg az intézmények elköltöztetését. (…) Tehát arra ne gondoljon senki, hogy ilyen intézményeket, mint amilyenek az iskolák, óvodák, költöztetni tudnunk. Erre képtelenek vagyunk. Nincs pénz. Messze nincs meg az a pénze a városnak, hogy építsen iskolákat, emellett az is felmerül, hogy ha építene is, akkor hova építse? Vagy vigyem ki a városközpontból a város szélére? Ahol már nincs telkünk, mert mindent visszaadtunk a tulajdonosaiknak. A belvárosban sehol nem lehet, a lakónegyedek környékén szintén nem lehet építkezni. Tehát az új iskola építése járhatatlan út, anyagi okok miatt is, és azért mert nincs megfelelő hely. Itt nálunk ma nem tudja senki elképzelni azt, hogy egy régi patinás gimnáziumot megfogjunk és kivigyünk egy kampusz–szerű, amerikai modell szerint működő város széli vagy erdő széli komplexumba, hogy majd oda kijárjanak a diákok, vagy ott lakjanak. Nem is kell ezt a témát vitatni, mert sajnos a gyermekeink száma nem nő. (…) Nagyon lassan, kínkeservesen, de megoldódott az, hogy a Kölcsey mellett más magyar oktatási intézmények is létrejöjjenek, ezek hál’ Istennek felfejlődtek, megerősödtek. Megoldódott az is, hogy visszaadják a régi épületek tulajdonjogát, és ennek elsősorban magyar egyházaink a haszonélvezői. Azelőtt még nagyon hamar megoldódott az is, hogy a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban visszaálljon a kizárólagos magyar oktatás, más városokban sokkal nehezebben oldódott ez meg. Úgy néz ki, hogy ezzel a helyzettel mi egymás között nem tudunk mit kezdeni. (..)
– Nem az önkormányzatnak kell megoldani a felmerült problémát?
– Mit oldjunk meg? Költöztessünk el egy Kölcseyt? Hova? És miért? Azért, hogy kiürüljön egy épület, amelyik nem tud betelni? Itt a felelősség a magyar oktatásban dolgozóké, ne a polgármestertől vagy a helyi hatóságtól várják a megoldást és az érdekvédelmi szervezettől sem, mert az már megtette a maga kötelességét, hanem azoktól a szakemberektől és azoktól az erkölcsileg és szakmailag felelős emberektől, akik tudnak megoldást erre.


….Folytatás….

 

– Véleménye szerint a két iskola igazgatójának kell tárgyalásokat folytatnia és megoldást keresnie?

– A két iskola igazgatójának, az egyház vezetőségének, a tanfelügyelőségnek, a tanári karoknak. Itt nem két embernek kell erről döntenie. Össze kell üljön az a testület, amely ezért felel, és aki ismeri, látja a magyar oktatás jövőjét, valamint anyagi és fizikai helyzetét. Ismeri a létszámnövekedést vagy –csökkenést, ami előrelátható, tudja azt, hogy ezek az intézmények hogyan tudnak dolgozni. Én nem tudok gondolkodni egy iskolaigazgató vagy tanár helyett, aki sokkal jobban érzi azt, hogy egy iskolában mi a helyzet, hogyan működőképes egy iskola — nem a szakmai szempontból, hanem a működtetés szempontjából. Mennyire lehet leválasztani vagy nem leválasztani, mennyire lehet keverni vagy nem keverni, hogy lehet elosztani osztályokat. Hogy lehet úgy megoldani ezt a helyzetet, hogy jó legyen. Ezt nem kívülállóktól kell kérni, ez belső szervezési kérdés. Pozitív hozzáállás kérdése. Szakemberek kell ezt megszervezzék, akik iskolában dolgoztak, akik az oktatási tevékenységet ismerik, tapasztaltak. Mi, a hatóság, mit tudunk csinálni? Én nem tudok új ingatlant biztosítani nekik! És hova vigyük az iskolát? Melyiket és miért? Ott vannak az épületek, ott vannak a gyermekek, ott vannak a tanárok. Nem kell több hely, még egyszer mondom: sajnos. Bár az volna a probléma, hogy itt van még 30 osztály, és nem férnek oda el, és akkor csináljunk valamit, hogy férjenek el a gyermekek. Akkor tényleg építsünk még egy iskolát, mert kell a gyermekeknek, mint ahogy kiderült, hogy nincs hely a  bölcsődékben és óvodákban, és most épületekben kell gondolkozzunk. A legnagyobb nyomás az óvodákra hárul, mert rendbe tettük az óvodákat, és hosszú évek után a szülők elkezdték megint óvodába vinni gyermekeiket. De a Kölcsey esetében nem ez a gond. Itt az intézmények között van egy feszültség, ami abból ered, hogy változott az ingatlan tulajdonjoga, ezért szeretnének az intézményekben is változásokat hozni. Mi ezt nem tudjuk megoldani kívülről. Mi adminisztrativ döntést tudunk hozni, de egyik sem lesz jó, ha nem annak mentén történik, amit a szakma felelős közege hoz.

– Az önkormányzat akkor nem is keres megoldást?

– Miért keressen megoldást? S milyen megoldást? Magyar iskola nem fog elmenni abból az épületből, mert az magyar iskolának van szánva. Tehát miről döntsünk mi, az önkormányzat? Mi minden adminisztratív munkát megcsináltunk, hogy visszaadjuk az épületeket, ahol más intézmények működnek. Bért fizetünk a város költségvetéséből.

 

Csuka Tímea

 

  • Megoszlanak a vélemények
  • Költözik a Főgimnázium?
  • Maradni akar a Főgimnázium
  • Tárgyalni fognak az egyházzal
  • Óriásnap a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban
  • Picuravató a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban
  • Aloldalak: Erdély | Románia | Bulvár | Buli | Ballagók 2008
  •