Hőszigetelésre van állami pénz, műemlékekre nincs

Nagyvárad – A tömbházak
hőszigetelésének
felújítására komoly
összegeket fordít az állam, a
műemléképületek
felújítására semmit; ezt a
következtetést vonta le tegnap a
Nagyvárad történelmi
városrészének
felújításáról
szóló városházi közvita
egyik résztvevője.


A hétfő délelőtti
közvitán Pafka Ernőépítész jelezte,
hogy amennyiben a polgárok vagy jogi
személyek adójuk két
százalékát a
létrehozandó alapítvány
javára ajánlanák fel, akkor
jelentős összeg gyűlne össze
épületfelújításra.
A hozzászólások során
több, az Ady Endre utcán lakó
polgár is felszólalt arra kérve a
városvezetést, hogy
tartassa be a sebességkorlátozásra
vonatkozó közúti
szabályok
at, hiszen esős időben
is olyan nagy sebességgel haladnak azon a
szűk utcán a kocsik, hogy két
méter magasságig felcsapják a
házak falait. Egy másik
felszólaló azt javasolta, hogy
először a
költségfelmérést kell
elvégezni, a rosszhiszemű tulajdonosokat
meg kell büntetni. Valaki javasolta azt, hogy e
programra európai forrásokat kellene
lehívni, de Ilie Bolojan figyelmeztetett: csak a
nemzeti örökséget
képező objektumokra lehet európai
pénzeket lehívni, pusztán csak
műemléképületekre nem.

Lehet büntetni


Egy másik lakos elmondta, hogy a város
nem alkalmazza a
műemlékvédelemre
vonatkozó törvényeket, hiszen akkor
nem engedte volna meg, hogy
műemléképületekre
például
légkondicionálót szereljenek, majd
hozzátette: a város állítsa
meg sürgősen a házak
állagromlását, és nemcsak a
homlokzatokat, hanem a
közműberendezéseket is
újíttassa fel. A polgármester
egyetértett ezekkel a felvetésekkel,
hozzátéve, hogy a
felújításokat azoknál az
ingatlanoknál kezdik el, melyek tulajdonosai
készségesebbek ezügyben. A
felszólaló nem értette, hogyan
lehet műemléktulajdonosokra
illetéket kivetni, amikor törvény
mondja ki azt, hogy
műemléképületek tulajdonosai
nem fizetnek ingatlanadót.
Bolojan emondta, hogy éppen
azért nem vetnek ki adót
műemlékértékű
ingatlanokra, hogy a tulajdonos tartsa karban
saját épületét, amennyiben
viszont elhanyagolja azt, akkor egyetlen
törvény sem tíltja azt, hogy
büntető illetéket vessenek ki
rá. Kérdésre válaszolva
Pafka Ernő elmondta, hogy a
felújítás az egész
ingatlanra értendő, azaz nemcsak a
homlokzat, hanem a tető és az alagsor
karbantarására is. Ilie
Bolojan
hozzátette, hogy az
elképzelés az, hogy egy ingatlan
tulajdonosai olyan arányban kell
hozzájáruljanak a
felújításhoz, ahány
négyzetméter felülettel rendelkeznek
az illető ingatlanból.

Ne a szegények fizessenek!


Egy másik hozzászóló
kifejtette: Ilie Bolojan egy olyan
időszakban kezd el foglalkozni ezzel az
üggyel, amikor válság van, de a
város az elmúlt húsz évben
semmit sem csinált etekintetben. „Hol van
az a sok pénz, ami a rengeteg ingatlan
eladásából
származott?” – kérdezte az
illető. A felszólaló egy
Kelet-romániai városban tapasztaltak
nyomán több javaslatot is tett:
találjon ki a város
különböző bírságokat:
„azoktól a marháktól
szedjék be a pénzt, akik eldobják
a szemetet, akik szabálytalanul parkolnak, akik
kicsapják a taknyukat az utcán. Ne a
nyomorult emberekkel fizettessék meg a
felújítást, akiknek nincs
pénzük!” A legutolsó
felszólaló érdekes dologra
hívta fel a figyelmet, ti. arra, hogy a
műemléképületek
felújítására az
állam nem ad pénzt, de a
tömbházlakások
hőszigetelés-felújítási
költségeit az állam és a
helyi önkormányzat a
költségek több mint
két harmad részben fedezi.

Pap István


 

Kapcsolódó cikk: