Hősök napja és emlékjelavatás Nagyszántón

Akt.:
Hősök napja és emlékjelavatás Nagyszántón
Több mint félszáz vendég ellátogatott vasárnap délelőtt Nagyszántóra, ahol, egy elsősorban az anyaországban ismert emléknap keretében, a magyar történelem hőseiért mondtak hálát. Ezt követően a helyi temetőben emlékjelet avattak, két ismeretlen német katona sírján.

Délelőtt 11 órakor ünnepélyes menetben vonultak a református templomba a több településről érkezett Vitézi Rend tagjai és a kuruc hagyományőrzők. Mindannyian a rend palástját, illetve korhű kuruc ruhákat viseltek. Gellért Gyula nyugalmazott érmelléki esperes, aki a kuruc hagyományőrzésben is fontos szerepet tölt be, szószéki igehirdetésében elsőként Szentháromság vasárnapjának ünnepét hangsúlyozta, majd a magyar nemzet és a település hőseiért mondott hálát a Fennvalónak.

Fábián Tibor helyi lelkipásztor köszöntötte a megjelenteket, majd átadta a Nagyszántóért díjat Sipos Béla szalárdi fafaragó művésznek, aki az eltelt alig másfél év alatt két alkotással is megajándékozta a gyülekezetet. Az átnyújtott díj Bánházi Gyöngyi, a Tibor Ernő Galéria alkotócsoport jeles tagjának festménye. Az alkotás a nagyszántói református templomot és parókiát ábrázolja, egy 1910-ben készült felvétel nyomán. Az elismerést tavaly adtak át elsőként, akkor Bátori Géza, Bors község polgármestere kapta, a községért és a faluért végzett munkája elismeréséül. Ezt követően Dani Zoltán történész emelkedett szólásra, aki a második világháborúról tartott rövid, de érdekes előadást, abból kiindulva, hogy abban az időszakban Nagyszántó felett lezuhant egy német felségjelű katonai repülőgép.

Közmunkában felújították

„Ilyen még nem volt Nagyszántón!”, mondogatták többen is, amikor az ünnepi istentiszteletet követően az események talán legemlékezetesebb pontjaként, a gyülekezet, a Vitézi Rend és a kuruc hagyományőrzők felsorakoztak a templom előtti Magyar utcán és csengő-bongó nótaszóval indultak a helyi temetőbe, az ismeretlen katonák sírjának avatására. A gyülekezet közmunkában felújította a két német katona nyughelyét a temetőben, mely már a hatvanas évektől a közelmúltig gondozatlan és jelzés nélküli volt. Az emlékjelet Sipos Béla készítette el és adományozta az Egyházközség számára. Bátori Géza polgármester, történelemszerető emberként, maga is üdvözölte a gyülekezet kezdeményezését, hangsúlyozva hőseink jelentőségét nemzetünk történelmében, míg Fábián Tibor lelkipásztor összefoglalta, amit a helyi idősektől megtudott a témában. E szerint egy repülőgép is lezuhant a második világháború során a település melletti legelőn, de pilótája sikeresen katapultált. A két ismeretlen német katona a visszavonulás során vesztette életét, a háború utolsó éveiben. A síravatás legfőbb indoka a múlt megőrzése és átadása a jövő generációinak, hiszen több középkorú is jelezte a falu lakói közül, hogy ők soha nem hallottak az elesett és a temetőben nyugvó katonákról. Hallgassuk meg a velünk élő idősek történeteit, legyünk kíváncsiak falunk történelmére, hogy egykor mi is továbbadhassuk azt, biztatta a helybelieket a lelkipásztor. „Az Ismeretlen Katona halálát ismerős politikusok okozták”, idézte Juhász Gyulát a beszélő, hozzátéve, hogy ismeretlen katonának azt a személyében nem azonosított hősi halottat nevezzük, aki az önfeláldozó hazaszeretet jelképe.

A méltóságteljes emlékezés koszorúzással és a Himnusz eléneklésével zárult, majd a helyi Jósa kúria nagytermében szeretetvendégséggel és délutánba nyúló beszélgetéssel folytatódott.