Horvátország és Albánia meghívást kapott a NATO-ba

Horvátország és Albánia meghívást kapott a NATO-ba
A NATO bukaresti csúcsértekezletének részvevői úgy döntöttek, hogy Horvátország és Albánia meghívást kap a NATO-ba – jelentette be csütörtökön a román fővárosban Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár.

A NATO-tagállamok elismerik Macedóniának az európai értékek és a NATO iránti elkötelezettségét, és sajnálattal vették tudomásul, hogy a Görögországgal folytatott névvitát még nem sikerült rendezni. Ezért úgy határozott a 26 tagállam állam- és kormányfője, hogy meghívják Macedóniát is, mihelyt megoldódik a nézeteltérés.
Nicolas Sarkozy francia államfő Angela Merkel német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján leszögezte: Macedóniának nem kell megvárnia a következő NATO-csúcsot a meghíváshoz. Merkel is hangsúlyozta, hogy ez hamarabb is lehetséges, ha rendeződik a macedón-görög névvita.
George Bush amerikai elnök sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Macedónia nem kapott meghívót a csatlakozási tárgyalásokra. Leszögezte, hogy az észak-atlanti szövetség bővítése folytatódni fog. Hangsúlyozta, hogy a NATO kapuinak nyitva kell maradniuk, s a szövetségnek alaposan és méltányosan kell elbírálnia a további csatlakozási kérelmeket.
De Hoop Scheffer közölte, hogy Ukrajnát és Grúziát csak később vonják be a (NATO-tagság “előszobáját” jelentő) tagsági akciótervbe (MAP). A főtitkár üdvözölte a két ország által végrehajtott reformokat, hozzátéve, hogy Ukrajna és Grúzia is tagja lesz majd a NATO-nak, ezért intenzív tárgyalásokat kezdenek velük.
Nicolas Sarkozy bejelentette: az év második felében esedékes, december 31-ig tartó francia EU-elnökség után újra be akarja vonni Franciaországot a NATO integrált katonai szervezetébe. A visszatérésre – a katonai szervezetből de Gaulle tábornok 1966-ban vonta ki országát – a jövő áprilisi NATO-csúcs adhat alkalmat, amelyet Franciaország és Németország közösen szándékozik megrendezni a franciaországi Strasbourgban és a Rajna szemközti partján lévő Kehl német városban. A NATO történetében ez lesz az első közös rendezésű csúcsértekezlet.
Sarkozy megerősítette, hogy országa egy zászlóaljnyi katonát és különleges erőket küld Afganisztánba az ottani NATO-misszió erősítésére. Egy magas rangú amerikai tisztségviselő szerint George Bush elnök a találkozón megerősítette: az Egyesült Államok további katonákat tud átvezényelni Dél-Afganisztánba, ha Franciaország egy zászlóaljat küld az ázsiai ország keleti részébe.
Ha a NATO erős, az Magyarország érdekét is szolgálja, és országunk minden tőle telhetőt megtesz, hogy hozzájáruljon a szövetség megerősödéséhez, közreműködik a közös álláspontok kialakításában – mondta Bukarestben magyar újságíróknak Gyurcsány Ferenc.
A miniszterelnök Magyarország szempontjából azt tartotta a találkozó legfontosabb eredményének, hogy stratégiai értelemben megmaradt az egység. Franciaország bejelentése, miszerint intenzívebbé teszi jelenlétét a NATO-ban, többek között Afganisztánban, stratégiai hozzájárulás, csaknem fordulópont a NATO életében – mondta a kormányfő. Hozzátette: Magyarország Bukarestben bejelentette, hogy növeli jelenlétét Afganisztánban, és továbbra is jelen lesz Koszovóban, illetve a többi NATO-misszióban is.
Az Egyesült Államok és Csehország a NATO-csúcs helyszínén kiadott közös nyilatkozatban tudatta: befejezték a tárgyalásokat “az amerikai rakétavédelmi rendszerhez tartozó elemek” csehországi telepítéséről. Az egyezményt – amely egy radar telepítéséről szól – “a közeli jövőben” írják alá.
A NATO-tagállamok vezetői zárónyilatkozatukban támogatni fogják az amerikai rakétavédelmi pajzs egyes elemeinek Kelet-Európába történő telepítését – közölte egy magas rangú amerikai tisztségviselő. Hozzátette: a nyilatkozatban a tagországok elismerik majd, hogy a Lengyelországba és Csehországba telepítendő rakétapajzs “jelentősen hozzájárul a szövetségesek védelméhez”.
A bukaresti csúcs résztvevői megállapodtak abban is, hogy Boszniával és Montenegróval párbeszédet kezdenek pénzügyi, gazdasági és biztonsági kérdésekről, NATO-csatlakozási törekvéseikkel összhangban. Jaap de Hoop Scheffer szerint ez azt jelenti, hogy a NATO erősíteni akarja a Nyugat-Balkán térségének a biztonságát. Hozzáfűzte: a tagállamok nyitottak arra, hogy a elmélyítsék a Szerbiával folytatott párbeszédet is.

 

Kapcsolódó cikk:

  • Az érintettek reagálásai a NATO-bővítéssel kapcsolatos döntésekre