Horgászsarok: csukáéknál áll a bál

Horgászsarok: csukáéknál áll a bál
Aki az elmúlt napokban a környéken töltötte az időt, rájöhetett arra, mit nem szeretünk a novemberben. Az eső, a rossz idő azonban nem tántorítja el a horgászt.

Ha ez a novemberi időjárás a tévében megy egyenes adásban, biztos kiírják a képernyőre, hogy „18 éven felülieknek”. Persze minket horgászokat nem tud érdekelni az időjárás, főleg most, mikor csukafogás esete forog fenn. Akár pici zöld emberkék is hullhatnának az égből, a fontos az, hogy mi is ott legyünk, ahol a csukák vannak. Aki még kezdő, azt kérdezné most: „Hol is vannak azok a csukák?”, és a többiek, mármint az „öreg profik” nagyot nevetnének a tudatlanságán. Hogy hol a csuka, azt ők sem tudják biztosan, de azt igen, hogy ilyet kérdezni más pecások jelenlétében egyenlő egy nagy lebőgéssel.

Mindenhol megtaláljuk

Arra a kérdésre, hogy „hol?”, a válasz csak ennyi: „mindenhol”. Mindenhol, ahol a csuka kedvező feltételeket talál ahhoz, hogy jól érezze magát, tehát legyen ott elsősorban víz, lehetőleg álló, de jó a gyengén áramló is, vagy akár a gyorsabb, ha van a mederben valami, amin a sodrás megtörik. Ha a vízben jó sok búvóhely van, akadó, és az aljzat nem olyan, mint a biliárdasztal, annál jobb, mivel őcsukasága nagy kópé és nem túl lovagias. Inkább lesből szeret támadni, ezért szívesen ácsorog valaminek a takarásában: hínár, kő, faág vagy egy kidobott hűtőszekrény, mindegy neki, csak kaja legyen a környéken.

Mindenevő őcsukasága

Ez a kaja bármilyen halfaj kisebb példánya lehet, de ha korog a csukagyomor, mindent elkap, ami mozog, békát, egeret, még kisebb madarakat is. Ezt a tulajdonságát használják ki azok, akik műcsalival próbálnak csukát fogni, az ő kelléktárukban van a legtöbb fajta mütyür, a kakas farkától az evőkanál nyeléig, bármi szóba jöhet. Persze ha valami újat akarunk kipróbálni, például a festőecsetet, nézzünk körül az első dobás előtt.

Ács Tibor