Homemade

Fotó: Bíró István
Fotó: Bíró István
A Kolozsvári Magyar Színház Stúdiótermében új bemutatóra kerül sor. November 5.-én a „Homemade” című előadást tekintheti meg a közönség.

Az eseményt felvezető sajtótájékoztatón kiderülta Szüleink- projekt előadása mögött tenni vágyó fiatalok húzódnak meg. Visky András moderátor szerepet töltött be, az előadás születésére vonatkozó kérdései alapján kibontakozott az alkotófolyamat menete. „Célkitűzéseink: kialakítani egy olyan,több tudományterületről érkező kutatói csapatot, amelynek tagjait személyesen is érdekli a téma, olyan szakértőket bevonni, akik hatékonyan tudják kezelni a saját csapatukat. Olyan rendezőt, színészt és dramaturgot bevonni, akik a kutatás során összegyűjtött anyagot és annak főbb kérdésfelvetéseit egy színházi előadás számára alkalmas alapanyaggá tudják összegyúrni”- olvasható a sajtóanyagban. Maga a szándék dicséretes. Szerintem az ifjak igyekeznek, a mai színházi elvárások sokszínűségének felhasználásával, egy tömeget megmozgató színházi előadást „összegyúrni.” Az előadást létrehozó alkotócsapat tagjai: Albert Csilla, Balogh Dorottya, Dimény Áron, Kali Andrea, Kántor Melinda, Kicsid Gizella, Laczó Júlia, Marosán Csaba, Molnár Rudolf, Szucher Ágnes színészek. Rendező: Vargyas Márta. Dramaturg: Bíró Réka, Deák Katalin. A dramaturg munkatársai: Bogya Tímea Éva, György Emese, Sorbán Csenge, Szabó Hanga, Veres Kincső, színháztudományszakos hallgatók. Korrepetitor: Mányoki- Kántor Bence. Munkatársak: Deme Ilona, Dávid – Kacsó Ágnes (pszichológusok). Projektmenedzser: Balázs Nóra. Ügyelő: Böjthe Pál.

A Szüleink-projekt előadásának története

Visky András, a színház művészeti igazgatója kiemelte, hogy a Szüleink- projekt előadása műhelymunka eredménye. A színháznak ez nem az első előadása, amely dokumentumokra alapszik. A legfontosabbnak találták, hogy nincsenek 14-18 évesekről szóló előadások. Olyan előadást kellene tartani, ami róluk szól- mondta Deák Katalin. Röviden vázolta az előadás történetét. „2016 márciusában több mint 70 mélyinterjútkészítettünk Erdélyben élő 12 és 19 év közti fiatalokkal, illetve felnőttekkel a szülő-gyermek kapcsolatról.Az interjúvezetőket pszichológusokkal, szociológusokkal, szociális munkásokkal és pedagógusukkal közösen dolgoztuk ki. A próbafolyamat júniusban kezdődött, melyet egy Urbán András által vezetett egy hetesworkshop egészített ki augusztusban.”Urbán András a legjelentősebb rendező a régióban, ebben a műfajban. A szakemberek segítették abban, hogy miként fogalmazzák meg a kérdéseket,amelyekre az interjúalanyok őszintén válaszolnak.

900 oldalas anyag keletkezett, amelyből Vargyas Márta vezetésével, Bíró Réka és Deák Katalin dramaturgok  összeállították az előadás szövegkönyvét,improvizációkkal kiegészítve. Kialakult az előadás végleges szövegkönyve.

Az interjúalanyok kiválasztása

Különböző környezetben élő 12-19 éves személyeket választottak ki. Városban vagy vidéken élő, bentlakásban lakó fiatalokat interjúvoltak. Elvált szülők gyermekét is kérdezték. Az elődásban résztvevő színészekkel is készültek interjúk.

Az előadás főbb témái

Deák Katalin ismertette az előadás főbb témáit: nemzedékes különbség, a család tagjainak egymásra figyelése vagy annak hiánya, a családon belüli alkoholizmus és erőszak.

A rendezői koncepció

A rendező számára kihívást jelentett a nagy mennyiségű anyag. Több kérdést fogalmazott meg: Hogy lehet összefogni az előadást? Milyen az a színházi nyelvezet, amelyen a témát leginkább tárgyalni lehet? Mi az, ami az előadás során megérinti a nézőt? Másik kérdés: hogy lehet néhány másodperc, vagy perc alatt elmondani azt, amit az emberek 20, 30, vagy 50 évi házasság alatt megéltek.  Az interjúk bekerültek az előadás szövegébe. Kegyetlen és mégis csodálatos mese ez a szülő-gyermek kapcsolat fontosságáról- véli Vargyas Márta. Az előadásokat közönségtalálkozók követik, amelyeken a felvetett kérdések, javaslatok beemelhetők a következő előadásokban.

Az előadás hozama

Saját élményükből való építkezés jelentette az alkotótófolyamat legfontosabb pozitívumát- mondta Albert Csilla színművésznő. Lelkünk turkált lelkünkben.  Kimertük mondani magunkról a dolgokat másoknak. „Ezt kilehetett nevetni, keresgélni ebben, ajánlani és elvetni az ötleteteket.”

Dimény Áron színművész szerint az előadás kényelmetlen kérdéseket vet fel. Olyan gondolkodási felületet nyit meg, amelyen újra és újra kérdések fogalmazódnak meg. A szövegen keresztül az ember egyszer csak a „másik oldalra” kerül.

Visky András kiemelte, jó, ha a színházi tapasztalat és az elméleti tudás közel kerül egymáshoz. Fontos a színház és az egyetem számára is, ha a diákok gyakorlati tapasztalatra tesznek szert.

Az előadás a kortárs művészi eszközökkel a családonbelüli viszonyokra összpontosít, felhívja figyelmet a problémákra, a megoldási lehetőségekre éspárbeszédre ösztönöz.

Csomafáy Ferenc

Címkék: ,


0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter