Hollókő: látni és megcsodálni

Hollókő: látni és megcsodálni
A Máltai Segélyszolgálat nagyváradi csoportjának szervezésében vasárnap mintegy félszáz Bihar megyei személy látogatott el Hollókőre. Felkeresték Hollókő várát, az Ófalut, valamint a Szirák kastélyt.

Vasárnap a reggeli órákban a Máltai Segélyszolgálat székháza elől indult a mintegy ötven nagyváradi és szalontai, akik a máltaiak által szervezett kiránduláson vettek részt. A csapatban a szervezet rendszeres tagjain kívül részt vettek ennek szimpatizánsai, közigazgatásban és az egészségügyben dolgozók, valamint diákok tanáraik kíséretében. Útirány Hollókő. Legtöbben csak keveset tudtunk Hollókőről, esetleg annyit, hogy 1987 óta a világ kulturális örökségének faluja. Hollókőre a mintegy ötórás út jó hangulatban telt el, hiszen dr. Földes Béla, a Máltai Segélyszolgálat nagyváradi csoportjának vezetője, valamint kollegái gondoskodtak arról, hogy a hosszú úton senki se unatkozzon. Ismertetőt hallgathattunk meg a látogatásunk céljául kiszemelt településről, annak történelmi múltjáról, Hollókő váráról. Majd ajándéktárgyakat sorsoltak ki a résztvevők között.

Az országhatáron ma már nem gond átjutni, ez nagyon is hamar megtörtént, majd a „jó minőségű” autóbusz rótta a kilométereket. Célunkat elérve először Hollókő várát kerestük fel. Néhány száz méteres séta után tárult elénk. Lenyügőző látvány. A bejáratnál egy kis bódé, ahol belépőt kell vásárolni. Újságíró-igazolványomat hiába mutatom, nincs pardon, mindenkinek belépőjegyet kell vásárolnia, de mivel majdnem ötvenen vagyunk, valamilyen kedvezmény járt. Később a jegyárus azt mondta, csak azoknak az újságíróknak ingyenes a belépő, akik a várról írnak. Nos, most én ezt teszem.

Egy kis történelem

Az Árpád-házzal rokonságban álló Kacsics nemzetség ősi birtoka volt a környék. A tatárjárás után, IV. Béla király parancsára, a 13. század közepén kezdték el építeni a község fölé magasodó erődítmény öregtornyát, Hollókő-vár legkorábbi részét, hogy a portyázó tatárokkal szemben megvédje a környék lakosait. Károly Róbert király 1313-ban Szécsényi Tamás vajdának adományozta a várat. 1552-ben török kézre került a vár, mely a közel 150 éves török uralom alatt felváltva volt török és magyar kézen. Véglegesen 1683-ban Sobieski János szabadította fel, ám védő funkciója ekkorra megszűnt, elhagyták, és a magányosan álló kis végvár megkezdte folyamatos pusztulását. I. Lipót császár 1701-ben kiadott rendelete kimondta a magyar végvárak megszüntetését, így 1711-ben Hollókőn is bontási munkálatokat kezdtek, de az amúgy is elhanyagolt állapotban lévő erődítmény felrobbantására már nem került sor. Helyreállítása 1996-ban fejeződött be.

Hollókő utcáin

Mintegy órai várbeli tartózkodásunk után indultunk el ismerkedni Hollókő Ófaluval. Palócföld éke, e táj legszebb gyöngyszeme Hollókő. A település 1987 óta a világ kulturális örökségének faluja. Ezt a kitüntető címet az UNESCO adományozta. Hollókő napjainkra sem vált szabadtéri múzeummá, mindmáig élő, lakott település, melynek hagyományőrző lakói az épületek egy részét jelenleg is rendeltetésszerűen használják. A ma nem egészen 400 lelket számláló település varázsát és egységét a település közepén, az ófalu legnagyobb részét kitevő műemlékcsoport összesen 67 házból álló műemlékegyüttese és festői természeti környezete adja. Az épületek többnyire földszintes, kontyolt nyeregtetős parasztházak. Hollókő lakói palócok, akik ősi hagyományaik mellett mai napig őrzik színes, gazdagon díszített viseletüket.

A sziráki kastély

Hollókőt elhagyva Szirákra utaztunk, ahol az ott található csodálatosan szép kastélyt kerestük fel, megtekintve ennek szállodának kialakított belső termeit is. A kastély építéstörténetére, keletkezésére nézve az egyetlen írásos említés a bejárat fölötti gazdag kiképzésű szemöldökdíszen olvasható latin nyelvű felirat. Eszerint az épületet Királyfalvi Roth Tamás és felesége Wattay Borbála emelték, s a kronosztikonon az évszámot is tudomásunkra hozza: 1748-ban jelöli meg a kastély befejezését. Királyfalvi Roth Tamás és Wattay Borbála egyetlen gyermeke, Johanna, 1762-ben Teleki József felesége lett. Ennek a házasságnak a révén került a kastély a Teleki család tulajdonába. A kastély a II. világháború utáni évtizedekben a gazdátlanságnak áldozatul esve rohamos pusztulásnak indult. Helyreállítására, renoválásra, amely nyolc évig tartott. Az egykori Roth–Teleki–Degenfeld-kastély a legszebb barokk kastélyok közé tartozik, ami 1985-től háromcsillagos, 1998-tól pedig négycsillagos szállodaként működik 2002-től a világ számos országát átfogó Forever Resorts nemzetközi üdülési láncolatának egyik gyöngyszemeként.

A kastény vendéglőjében egy ízletes ebéd elfogyasztása után indultunk haza Nagyváradra. A határátkelőnél a szolgálatos határőr csak ránk pillantot és további jó utat kívánt. Ezt is elértük. Az egynapos kirándulás ideje alatt dr. Földes Bélával készített interjúnkat egy következő lapszámunkban közöljük.

Dérer Ferenc