Hol vagyok otthon?

Hol vagyok otthon?
A romániai rendszerváltás új lehetőségeket teremtett a fiatal egyetemi oktatóknak, kutatóknak, hogy szakmai ismereteiket, kutatásaikat elmélyítsék külföldön, európai vagy a világ különböző egyetemein, kutató intézeteiben. De új karrier lehetőségek is teremtődnek, teremtődtek.

 

Lőwy Dániel, mint a Babeş- Bolyai Tudományegyetem oktatója és kutatója magyar nyelven tanított. 1991-ben a BBTE- en fizikai kémiából doktorált, majd a West Virginia University-n analitikai kémiában szerzett Ph.D fokozatot, 1996-ban. Több mint 20 éve az AEÁ- ban dolgozik, mint egyetemi tanár, kutató. Az Amerikai Magyar Népszava- Szabadság (New-York) munkatársa.

2012-ben, a kolozsvári Világhírnév Kiadónál jelent meg „Két világ között” című könyve, melyben azt a kettősséget elemzi, ami az otthonkeresés és az új világba való beilleszkedés, a kutató és tanári munkája eredményez. A szerző „erdélyi” szemmel, rendkívül szuggesztíven, tárja fel az amerikai élet sajátosságait, és az óceánon túli távlatból tekint szülőföldjére. Könyve publicisztikai írásokat, esszéket, tanulmányokat, megemlékezéseket foglal magában.

A könyv borítólapján részlet látható Valentin Lustig Óvatosan közelíts a műemlékekhez! című festményéből. Maga a borítóterv Lőwy Dániel munkája. A 125 oldalas könyvben az otthonkeresés, Amerika erdélyi szemmel, a szülőföld, a szülőváros vonzása, helytörténeti kalandozások, könyvajánlások azt mutatják, hogy a szerző nagyobb távlatokban és talán világosabban is látja a történéseket, az összefüggéseket.

Amint mondja, a kötetben megjelent írások egy részét Amerikában, másik részét Kolozsváron és Magyarországon publikálta.

Két világ között-című fejezetben azt a kérdést boncolgatja, hol van otthon. „Nehéz távol élnie annak, aki megpróbál a szülőföldjétől nem elszakadni. A nyelvterületet elhagyva nemcsak másképpen főznek, és más nyelven beszélnek, hanem másképpen is gondolkodnak, más jelrendszert használnak…” Az otthonkeresés gondolata foglalkoztatja.

„Hol vagyok otthon: a befogadó országban, vagy az óhazában?…Leginkább talán az óceán felett átrepültemkor.”

Milyen távon lehet két lovat megülni című- fejezetben felteszi a kérdést, lehet-e „ egyidejűleg két helyén élni”, meddig lehet fenntartani ezt az úgyszólván tudathasadásos állapotot. Szerinte a legtöbbet az új hazában az otthoni főzési szokások élnek tovább. „Amerikai életében” sok kolozsvári emléket őrzött meg. „A konyhám összességében erdélyinek mondható, a házam pedig egyféle átmenekített Kolozsvár…”

Amerika erdélyi szemmel-című fejezetben a kultúrákat hasonlítja össze, kiemelve sajátosságaikat. „Igaz a mondás, miszerint Amerikában semmire sem jogosít fel az, hogy tegnap szakmailag eredményes voltál; itt nap, mint nap bizonyítanod kell.” (Köztünk legyen mondva, ma már máshol is.)

A jelrendszer mássága-című fejezetben érdekesen mutatja be, az óhazában használt hasonlatokat, például az oktatási folyamatban, nem mindig használhatóak, mert az új hazában más értelmük van. „Talán a különböző művelődési – vallási háttér és a törvény szigorának együttes hatására a munkahelyi kollegák csaknem kizárólag szakmai témában értekeznek, nehogy valamilyen témát bárki sérelmesnek érezzen.”

A helytörténeti kalandozások-című fejezetben arról ír, Amerikában hány település vette fel a Kossuth Lajos nevét. „Kossuth Lajos amerikai látogatásának időpontjában 52 település viselte a nevét”.

Csak katonai térképen található meg egy-egy Kossuth Lajos település. „ A térkép nagyobb felbontása esetén különböző amerikai városokban azonosíthatunk Kossuth sugárutat, számos Kossuth utcát, valamint Kossuth teret is…”

Amerikai könyvek magyaroknak, magyar könyvek amerikaiaknak című fejezetben az információ-közlés bonyolultságáról ír. „A két földrészt egyféle művelődéstörténeti óceán választja el egymástól…Gyakori eset, hogy az anyaországból elszármazott magyarok…olykor még az otthon játszódó történetek szereplőinek nevét, sőt a köztéri neveket is lefordítják…” Példázza: Margerite Island, vagy Liberty Bridge. Ezzel szemben az óhazában élők Amerikát egyfajta jóléti államnak tekintik, melyben minden megvalósítható, megszerezhető. (Ha van pénzed rá.)

Két világ között-című könyvből érződik, a szerző tudományos pontossággal jelöli meg a forrásanyagokat, a kötetben közölt írások elsődleges közlési helyét. A használt képanyag kiegészíti, másrészt vizuálissá teszi a közlést.

Lőwy Dániel a posztmodern- kor problémáira reflektál, a ma fiatal értelmiségének belső dilemmáit is sajátos érzékkel megfogalmazza.

Érdekes irodalmi alkotás, ami tovább gondolásra ösztönzi az olvasót. Maya emlékére kézírásos oldal az eltávozott anya és fia valamint az apa egyedi kapcsolatáról beszél.

Szerintem még a képanyag is nagyon szerencsésen, nagy stílűen egészíti ki a könyv mondanivalóját.

Csomafáy Ferenc

Címkék:


A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .