Hogyan ne írjunk helytörténetet

2006-ban jelent meg Traian Indries Mezőtelegd község története fennállásának 750. évfordulója alkalmából című könyve. Már a cím sem pontos. Nem a község fennállását rögzíti egy 1256-ban keletkezett oklevél, hanem Mezőtelegd település fennállását. A mai nagyközség 1968-ban jött létre. A Telegdhez tartozó falvakról csak későbbi időpontoktól tudósítanak a dokumentumok.

Pontatlanságok

Idézek ennek a könyvnek a 107. oldaláról: „Ugyanide, a református templom kriptájába van eltemetve Hagymássy Margit grófnő, Bocskay István nagyváradi főúr felesége, aki 1614-ben rokonlátogatáson járt Telegden. Itt hirtelen rosszul lett, és szívrohamban meghalt. Hagymássy Margit szobra átvészelte az évszázadok viharait, ma Mezőtelegd egy piciny parkjában látható.”

Nem káromkodom, pedig volna miért. Történelmi munkában, annak egyetlen mondatában ennyi pontatlansággal ritkán találkozik az ember. Ha egyáltalán találkozik. Tegyük hát helyre a dolgokat olyan szaktekintélyek történelmi kutatásaira támaszkodva, mint Sass Kálmán, Kupán Árpád, Varga Árpád és dr. Nyakas Miklós. 1592-ben Bocskai Istvánt kinevezték Várad főkapitányává, amely kinevezés által Bihar vármegye főispánja is lett. Tehát nem váradi, hanem bihari főúr. Miért kell elfelejteni, kérdem én, hogy Bocskai 1604–1606 között Erdély fejedelme, egyetlen sikeresen megvívott szabadságharcunknak a vezére? Bocskainé Hagymássy Kata, vagy Margit tényleg a református templom kriptájában nyugszik, csakhogy nem 1614-ben, hanem 1604-ben járt Telegden. Szobrát, a debreceni szobrászművész Győrfi Miklós alkotását 2004. október 16-án leplezték le a templom kertjében. Így nem volt, hogy átvészelnie az elmúlt századok viharait, és a templomkert nem is park, és nem is kicsi. (Úgy látszik, a szerző telkesdi létére nem tudja, hol van a telegdi református templom.)

Fontos a pontosítás

Több okból is fontosnak tartottam ezt a pontosítást. A többségi nemzet elvárja tőlünk a feltétlen lojalitást, történelmük iránti tiszteletünket. De a tisztelet csak akkor őszinte, hogyha kölcsönös, ráerőltetni senkire sem lehet. Hamis történelmi tényeket közölni egy olyan munkában, amely az utókor számára íródott, és ráadásul ez az első román nyelvű monográfia, amely Mezőtelegdről megjelent, felelőtlenség. Másrészt ebben az évben ünnepeljük a gótikus stílusban épült műemlék templom fennállásának 500. évfordulóját. Nem lenne jó, ha valamely túlbuzgó helytörténész 10 évvel kitolná az évfordulót, és az sem, ha a templomépíttető gróf Telegdi István személyét összetévesztenénk Telegdi Józseffel. Ezt a szerző bizony megteszi. Utóbbi is jeles személyiség, de nem gróf, és nem az őstelegdiek leszármazottja. És végül: Telegd község nem túl gazdag sem műemlékekben, sem műalkotásokban. Műemlékből kettő van összesen. Az egyik a már említett református templom, a másik pedig az 1793-ban épült telkesdi, tölgyfából készült templom. Az egyetlen szabadtéri szobor pedig Bocskainé Hagymássy Kata szobra. Ezek pontos történetét, ha ismerjük, őseink üzenetét és az örök bibliai üzenetet tolmácsolják nekünk: szeresd felebarátodat, mint tenmagadat. Jó lenne, ha ez tudatosulna végre mindenkiben, aki Európa büszke polgárának vallja magát.

Hunyadi Károly, Mezőtelegd 



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter