Hogyan módosul a munkakódex?

Az utóbbi időben egyre több kritika éri a hatályos munkatörvénykönyv helyenként merev és egyoldalú normáit, melyek erőteljesebben védelmezik a munkavállalói oldal érdekeit és nehezítik a munkáltatók gazdaságélénkítő törekvéseit, fékezik a munkaerőpiac szabad érvényesülését.

A vállalkozók érdekvédelmi szervezetei szerint rugalmasabb és kiegyensúlyozottabb munkaügyi szabályok szükségeltetnek, melyek jobban megfelelnek a piacgazdaság követelményeinek, elősegítik a munkaerő áramlását, új munkahelyek teremtését és a vállalatok versenyképességét. A kormányzat elfogadta a munkáltatói oldal érveit és így a munkakódex módosítása várható Romániában a jövő év első felében. A munkaügyi tárca által a napokban közzétett és vitára bocsátott módosítási tervezet jelentősen változtatná az alkalmazások és elbocsátások feltételeit, de módosítaná a munkavégzés egyes szabályait is. Íme  néhány példa a tervezett módosítások közül.

Alkalmazás

A módosítási tervezet egyértelműen a munkáltató érdekeinek hangsúlyosabb figyelembe vételével szabályozná az egyéni munkaszerződésekkel kapcsolatos eljárásokat. Így például a munkáltató a számára megfelelő munkaerő alkalmazása céljából tetszése szerint bármennyi jelöltet felmérhetne az általa meghatározott teljesítmény-kritériumok alapján és ugyanazon mutatók lennének mérvadóak az elbocsátások esetében, ideértve a kollektív leépítéseket is. A próbaidő tartama is változna, mégpedig a végrehajtó személyzet esetében a jelenlegi 30 napról 45 napra, a vezető tisztségre felvett személyzetnél pedig 90 nap helyett 120 napra növekedne, az általános szabály érvényesítésével, miszerint a próbaidő alatt a munkaviszony bármikor megszüntethető. Ugyanakkor a meghatározott időre szóló egyéni munkaszerződések maximális időtartama 36 hónapra növekedne a jelenlegi 24 hónap helyett.

A módosító tervezet a rugalmasabb munkaidő-felhasználás címén új szabályokat iktatna a munkatörvénykönyvbe, miszerint a tevékenység csökkenése esetén a munkáltató bércsökkentés céljából  rövidebb munkaidőben foglalkoztathatná az alkalmazottait. A javasolt jogszabály szerint a munkáltató esetenként a jelenlegi ötnapos munkahét helyett heti négynapos munkavégzést és három pihenőnapot szabhat meg az alkalmazottainak és így időarányosan kevesebb bért fizethetne, az egyéni munkaszerződések módosítása nélkül. Ezen felül, tevékenységcsökkenés esetén évente egyszer 15 napos fizetés nélküli szabadságra is küldhetné az alkalmazottait. Más helyzetben viszont, a tevékenység növelése céljából, a munkáltató érdekeinek megfelelően fokozhatná az alkalmazottak munkavégzését. Így, a tervezet szerint a 48 órás munkahét a túlórákkal együtt esetenként szinte korlátlanul meghosszabbítható lenne, csupán azzal a feltétellel, hogy a munkaórák 4 hónapi átlaga (a jelenlegi 3 hónapi átlag helyett) ne haladja meg a heti 48 órát, a ledolgozott túlórákért járandó fizetett szabadnapokat pedig a jelenlegi 30 napos határidő helyett ezután 60 napig terjedő időben lehetne kiadni a munkavállalóknak.

Kárfelelősség

A jelenlegi munkatörvénykönyv szerint a munkaviszonyból eredő kötelezettségek megszegésével okozott károk esetén a munkáltató csak bírósági úton érvényesítheti kártérítési igényét a munkavállalóval szemben. Ez a szabály most gyökeresen változna. A tervezett módosítás értelmében a munkáltató saját hatáskörében, fizetéslevonás útján kártalaníthatná magát, amennyiben az alkalmazott nem hajlandó 30 napon belül a munkáltató által megállapított kárt önkéntesen megtéríteni.

Mit szólhatunk ehhez a módosító tervezethez? Kétségtelen, hogy a hatályos munkatörvénykönyv módosításokra szorul, többek között a munkaviszony árnyaltabb, méltányosabb szabályozása céljából. Vitatható azonban, hogy ez a sebtében összeállított tervezet megvalósíthatná a rugalmas és kiegyensúlyozott kódex követelményeit, hiszen a javasolt megoldások igencsak túllőnek a célon, amikor ezúttal a munkáltatói oldal javára billentik a törvénykönyv egyensúlyát. Elsősorban a szakszervezetek tartják sérelmesnek a módosítási javaslat rendelkezéseit, és nem alaptalanul, ugyanis sok szempontból csökkenne a döntéshozási súlyuk. Annyi  bizonyos, hogy igen kiélezett szakmai és érdekvédelmi vitákra számíthatunk az új évben a munkakódex tervezett módosítása kapcsán.

Dr. Gulyás József jogtanácsos