Hogy mentjük meg Verespatakot?

„Cum salvăm Roşia Montana? Kérdés kétértelmű. Kinek számára? Kérdezhetnénk rá. Ez az Erdélyi falu, mely az Erdélyi Érchegység egyik legszebb fekvésű falva az utóbbi időben rengeteget szerepel a médiában. Nem, mint ha nem érdemelné meg, mert történelme bizonyíthatóan több mint kettőezer éves.

Már a római korban aranybányászat folyt. Erről a tényről a több ezeréves tárnákban fellelt viaszozott írótáblákra (tabulae ceratae vagy triptychon) bukkantak. Ezek az időszámításunk után 131-167 között írt daciai emlékek számítanak a római kurziva legrégibb változatainak. Tudományos értékük felbecsülhetetlen. Most még sem a táj szépségéről, a település régiségéről, házainak leromboltságában is festői szépségéről értekeznénk, hanem a pénz mindent elsöpörni akaró erejéről. Ugyan is ezen a területen kanadai Gabriel Resources Gold Corporation cég saját aranybányát kívánt nyitni. A ciánt alkalmazó technológia 16 km²-nyi terület tönkretételét jelentené, benne öt heggyel, négy templommal és temetővel, az Alburnus Maior ókori római vár romjaival. A bánya tervezett 15 éves működése után a környezetszennyezés száz évig tartana.

A cég 42.82 km² területet használna, és úgy becsüli, hogy 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt termelne ki. A Gabriel Ressources Gold Corporation nem tétlenkedett. Már megvásárolta a település házainak több mint felét. 350 millió dollárt költöttek. Néhány régi lerobbant házat restauráltak. Jó néhány házat felépítettek, melybe olyanokat költöztetnek, akiknek a házai a kitermelés következtében a föld felszínéről eltűnnek. Ellenben a kitermelés megkezdése előtt meg kellene vásárolnia az összes magántulajdonban levő telket, mivel a román törvények a kisajátítást nem teszik lehetővé. A projekt 15 évig kb. 250 főt foglalkoztatna.

A Román Akadémia jelentése szerint a ciános technológia ellentétes az EU környezetvédelmi szabályozásaival. Az erdélyi történelmi magyar egyházak 2002 októberében nyilatkozatot tettek közzé, amelyben elutasították a bányaterveket, majd 2003 novemberében Román Ortodox Egyház is csatlakozott ehhez a nyilatkozathoz. A nemzetközi civil szervezetek közül a Greenpeace szervezett is tiltakozását többször kifejtette, a nemzetközi politikai szervezetek közül pedig a Zöld Pártok Európai Szövetsége.

Rendkívül nagy pénz van a dologban, melynek lényege, hogy néhányan nagyon sok pénzt keresnek. De a kanadai cég tulajdonképpen a Román államot, annak állampolgárait megkárosítja, míg az idegen tőkével működő Gabriel Resources Gold Corporation busásan meggazdagodik, majd a kitermelés után maguk után hagyván egy területet, mely már nem fog hasonlítani a régi patinás múlttal rendelkező bányavárosra.

A kanadai Gabriel Resources Gold Corporation (GRGC) cég nem szívbajos céljának elérése érdekében ígér mindent, a pénz látszólag nem probléma. Szakemberek sorát képes „megvásárolni”, akik valljuk be, ragyogóan, képviselik „gazdáik” érdekeit. Mondhatni magabiztosan, markánsan és lebilincselően érvelnek. Ennek lehettünk tanúi a Kolozsváron megtartott sajtótájékoztatójukon is, melyre meghívtak néhány civil szervezetet, a sajtó képviselőit és kolozsvári személyiségeket, akik nem átallották véleményük leplezetlenül elmondani a közel három órás megbeszélésen.

Közülük is kiemelkedett Dr. Ioan Piso a Babeş- Bolyai Tudományegyetem professzora, az Erdélyi Történeti Múzeum igazgatója, aki alapos felkészültséggel, hallatlanul udvariasan bizonyította, miért ellenzi a kanadai cég elképzeléseit. Sőt szerinte a turizmus kifejlesztésével, a lakosság sokkal jobban élhetne hosszú távon. De voltak vehemensebb megnyilvánulók is, mint a Zöldek Pártjának képviselője Szöcs Sándor, a jelenséget Auschwitzi katasztrófának tartja. Gabriel Oniga egyetemi tanár amellett kardoskodott, hogy ezt a kitermelést Romániának a román nép javára kellene megvalósítani, és nem cián használattal.

Horea Avram az RMGC környezetvédelmi alelnöke a támadások sorozatát derekasan állta. Fő érve között szerepelt 2006 májusában a bányát bezárták. Ennek következtében a munkanélküliség 50 százalékról 70 százalékra nőtt. Kérdésre elmondta: a tiszta haszon 7 milliárd dollár. Melyből az eredeti egyezmény szerint 20 százalék Romániát illeti, 80 százalékkal a kanadai vállalat rendelkezne. Ezzel szemben jelenleg a haszon megosztása a következő képen változott: Román államot 49 százalék illetné. A Világ Bank adatai szerint az utóbbi 15 évben, Romániában 500 bányát zártak be.

Csomafáy Ferenc