Hívatlan “szüretelők” a szőlősorok között

Hívatlan “szüretelők” a szőlősorok között
Sok szőlősgazdának bosszúságot okoznak a méhek (és a darazsak) azzal, hogy “megbontják” a szőlőszemeket, idő előtti erjedésnek adva utat. A szüretelési idő teljében egy szőlősgazdát és egy méhészt kérdeztünk a témában. Igazi megoldást a gondra egyikük sem tudott.

Nem újkeletű téma: az egyébként nagyon hasznos méhek bosszúságot okoznak a szőlősgazdáknak, mivel kárt okoznak a szüret előtt álló fürtökben. A méhészek ellenben azt mondják, a fő bűnösök a darazsak, a méhek csak az általuk megbontott szőlőszemekből áradó illatokra startolnak rá. A szüreti idő teljében vagyunk és állítólag a rovarok az előző évekhez képest is gyakoribb, ám hívatlan látogatók a szőlősorok között.
Az érmihályfalvi Hegedűs Attila nem csak helyben, de a tágabb régióban is elismert borász, amit annak köszönhet, hogy a mennyiséginél sokkal előbbre valónak tartja a minőségi borkészítést. Ennek alátámasztására csak egy adat: az idei bihardiószegi borversenyen 12 fajta borral vett részt, 9 aranyérmes lett, a további három pedig hajszállal lemaradva “csak” ezüstérmes. A Bethlen Gábor utcai házának kertjébe látogatva és ott beszélgetve elöljáróban hangsúlyozta: nagyon tiszteli a méhészeket, munkájukat, semmi baja velük és azzal is természetesen tisztában van, hogy a méhek milyen hasznos rovarok. Ám ezekben a hetekben megkeserítik életét a rovarok és ennek okát meg is mutatta. A kertben 18 fajta szőlője van, ennek megfelelően különbözőek a szüretre ideális időpontok is. Ennek ellenére már olyanok leszedéséhez is hozzálátott, melyeknek még igen kellene a koraőszi napsütés, csakhogy a a rovarok már hívatlan szüretelőként a fürtökön vannak.

Szemenkénti szüret

Hegedüs Attila közismert szakértelmével magyarázza: a szakirodalom szerint a méhek nem tudják “kiharapni” a szőlőszemek héját, ám ő már halott olyan mutálódott fajtákról, melyek rácáfolnak erre. Az viszont biztos, hogy a darazsak megbontják a szőlőszemeket, melyekbe ezek után már behatolnak a héjakon tenyésző gombák. A szemekből áradó illatok oda vonzzák a méheket, a rovarok nem eszik ki teljesen a szőlőszemeket, melyekben megindul a gombák hatására az alkoholos erjedés. Megjelennek a muslicák is, beoltva a zsákmányt ecet-baktériummal, megindul az ecetes rothadás, mindez még a tőkén lévő fürtökön. Ha a rovarok a szemeket teljesen kiennék és csak a héjat hagynák meg, még elviselhető lenne a veszteség, ám a fürtökön ott vannak a sérült bogyók, ezek felhasználása gyakorlatilag azt jelentené, mintha a mustba ecetet öntene, magyarázza Hegedűs Attila. A szőlő így már se bornak, de még pálinkának se jó. Mi tehet? Elképesztő módon úgy szüretel, hogy az egyenként levágott (nem tépett!) fürtökről csipesszel leszedi a sérült bogyókat, csak az egészségeseket gyűjtve be. Elképzelhető, hogy ez mennyi időt és türelmet igényel, miközben a tőkéken közben is ott vannak a méhek, darazsak, de még színes pillangók is le-leszállnak a csemegére.

Két óra két nap

Egy normális esetben két órányi szüret ezzel a módszerrel 2 napig is eltart. És akkor még nem beszéltünk a veszteségről. Két korai tavaszi fagy, majd éppen a tavaszi-nyári napfordulón emlékezetes jégverés pusztított (persze nem csak a szőlőkben), most pedig a rovarinvázió. Mi lehet a megoldás? – kérdeztük. Hegedüs Attila nemigen tudja a jó megoldást, tekintve például, hogy a darazsakat nem nagyin irtják, a méheknek pedig nem nagy távolság pár száz méteres utat megtenni. Úgy véli, talán eredményt lehetne elérni azzal, ha a méhészek a városon kívül tartanák méhcsaládjaikat legalább júniustól októberig. Miközben újra hangsúlyozta a méhészet iránti tiszteletét, megjegyezte: egy éves munkájának nagyrésze megy kárba a szeme előtt.

Öt kilométer

A “másik felet” is megkérdezve szólaltattuk meg az ugyancsak érmihályfalvi és szintén közismert méhészt, Bíró Károlyt. Ő is azzal kezdte, hogy a méhek nem képesek megbontani a szőlőszemeket, csak a darazsak “oldalvizén” tüsténkednek. A gond természetesen nem volt ismeretlen előtte sem, mint mondta, méhészeti fórumokon rendszeresen visszatérő vitatéma (a csípések, szúrások okozta sérülésekkel együtt). Mint elmondta: az érvényes törvények nem tartalmaznak erre kitételt, mindössze annyit, hogy lakott területeken 2 – 5 méterre kell legyen a kaptár a szomszédtól, attól függően, hogy milyen a kerítés (!?). Kifejtette: a méhek 5 kilométeren belül bárhonnan érkezhetnek a szőlőre, stratégiájuk ugyanis az, hogy egy “felderítő csapat” feltérképezi a lehetséges gyűjtőhelyeket és “odatájolja” a többieket. Tehát egyáltalán nem biztos, hogy valakinek a szőlőjében a legközelebbi méhész rovarjai a látogatók, például az ő saját szőlőjében sincsenek, miközben a kaptárak szinte karnyújtásnyira vannak. “A méhészek ellenérdekeltek abban, hogy egy közös telephelyre vigyék méhcsaládjaikat”, fogalmazott a fentebb leírt ötletre reagálva a méhész, aki ugyancsak hangsúlyozta a szőlészek iránti megbecsülését, ám igazi megoldást ő sem tudott mondani.

Méhésztalálkozó

E hét végén tartják Érmihályfalván az V. Érmelléki Méhésztalálkozót, talán ezen is meg lehetne beszélni az egymást tisztelő gazdák közös gondját, annak tudatában persze, hogy a méhek (és darazsak) ezután is maguk fogják kijelölni “munkaterületeiket”.

Rencz Csaba



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter