Hírünket viszik a világban

Hírünket viszik a világban
Nagyvárad- Szerda este az Ady Endre Emlékmúzeumban A Magyar Kultúra Hete ünnepség keretében bemutatták a BBC History világtörténelmi magazin Nagyváraddal kapcsolatos írásokat tartalmazó számát.

A rendezvény a Várad kulturális folyóirat és a Bihar Megyei RMDSZ által alapított Szacsvay Akadémia szervezésében zajlott, A Magyar Kultúra Hete ünnepségsorozat részeként. Házigazdai minőségében Imre Zoltán, az Ady Endre Emlékmúzeum vezetője köszöntötte az érdeklődőket, ezt követően pedig Kőrössi P. József kiadó faggatta a meghívottakat.
Papp Gábor, a havonta megjelenő BBC History folyóirat főszerkesztője kifejtette: idén januárban indítottak útjára egy 12 részes sorozatot, melynek keretében valamilyen módon bemutatnak olyan városokat, amik a történelmi Magyarország területén vannak. Elsőnek Váradra esett a választásuk, és az ő szemszögükből nagy terjedelmű összeállítással jelentkeztek, vagyis 14 oldalon keresztül ismertetik a főbb tudnivalókat, Péter I. Zoltánnak köszönhetően gazdag képanyaggal. Egyébiránt a BBC History magyar kiadását 2011 áprilisában alapították, és a legnagyobb példányszámú magyar nyelvű történelmi magazin, általában 17-18 ezer példányban jelenik meg. A szerződésük értelmében kötelező módon át kell venniük az angol anyalap cikkeinek ötven százalékát, de nem feltétlenül a legfrissebb számét. Harminc százalékban kifejezetten magyar történelmi témája írásokat közölnek, a maradék húsz százalékot pedig magyar szerzők tanulmányai teszik ki, de ezek ezek nem közvetlenül magyar vonatkozásúak. Olyan első vonalbeli, elismert történészek dolgozatait publikálják, mint Romsics Ignác, Ungváry Krisztián vagy Ormos Mária.
A Váraddal foglalkozó januári számban Szilágyi Aladár az 1920-30-as éveket dolgozta fel. Elmondása szerint óriási anyaggal kellett megbirkózzon, de megkönnyítette a dolgát, hogy korábban rengeteget olvasott Trianon hatásairól, a reményekről és csalódásokról, arról, hogyan voltunk kiszolgáltatva a győztesek kénye-kedvének. Úgy fogalmazott: mivel a bőség zavarával küszködött- nagyon gazdag volt ugyanis Várad két világháború közti élete-, csupán egy kicsi szegmentumát ragadta ki ennek a korszaknak. A szerdai eseményen arról beszélt röviden, hogyan randalíroztak 1927 decemberében szélsőjobboldali román fiatalok a városban, és milyen visszhangja volt ennek.

Holnaposok-másnaposok

Szűcs László a napjainkban egymás mellett párhuzamosan létező magyar-román kettős identitással foglalkozott. Azon meggyőződésének adott hangot: manapság a 80-as évektől eltérően nincsenek kulturális kapcsolódási pontok a magyarok és a románok közt. A magyarok nosztalgiával gondolnak az Ady-korabeli Váradra, s úgy tesznek, mintha még mindig egy magyar nagyvárosban élnének, holott már régen nem igaz ez. Mintha megállt volna számukra az idő, és Ady óta semmi se történt volna, a kortárs törekvések nem kapnak figyelmet. Ugyanakkor megkopott az egymás iránti tolerancia is.
Kormányos László az 1526 utáni éveket vette górcső alá. Elmondta, hogy 2008 végén kezdett hozzá egy nagyszabású munkához, melynek célja, hogy a már feltárt helytörténeti források alapján tárgyszerűen, cikkszerű írásokban rögzítse Várad krónikáját. A folyóirat többek közt Fráter Györgyről, a váradi békéről, menekültekről és egy házasságtörési perről olvashatóak „kis színesek”. Péter I. Zoltán Holnaposok-másnaposok: Várad kulturális élete a századfordulón címmel közölt írást. A folyóirat bemutatón Kőrössi P. József kíváncsiságát kielégítve nem erről beszélt, hanem arról, hogy jutott id. és ifj. Rimanóczy Kálmán egy-egy véletlenül fennmaradt rajzának a nyomára, és mit ábrázolnak ezek. A rendezvény végén Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke emelte ki annak fontosságát, hogy a BBC History Váraddal foglalkozik.

Ciucur Losonczi Antonius