A június 4-7-i európai parlamenti
választások eredményeinek
ismeretében ezekben a napokban a
frakcióalakítás az egyik legfőbb
téma Brüsszelben. A helyzet a
vártnál bonyolultabbnak tünik.
Egy biztos: a 736 főre apadt Európai
Parlamentben a legnépesebb tábort az
Európai Néppárt és az
Európai Demokraták
képviselőcsoportja fogja alkotni (263),
őket követik a szocialisták (161), a
liberálisok (80), a zöldek (52), a Nemzetek
Európájáért Unió
frakciója (35), az Egységes
Európai Baloldal (33) és a
függetlenek (19), valamint az egyéb
kategóriába sorolt politikai
pártok, szervezetek (93 hely). Mint ahogyan az
adatokból kiderül, a Néppárt
megerősödött, a szocialisták
gyengültek, valamint sikerrel szerepeltek a
liberálisok és a zöldek is. A
frakciók összetétele azonban
még változhat, Perger
István, az Európai Parlament
Tájékoztatási
Főigazgatóságának
sajtóattaséja (képünkön)
az erdon.ro-nak kifejtette: az új,
szigorított jogszabály
értelmében ettől a ciklustól
kezdve 7 országból
származó, legkevesebb 25
képviselő szükséges egy
frakciócsoport
megalakításához, az eddigi 6
ország- 20 ember előírás
helyett. Az egyéb
kategóriába azok a
pártok tartoznak, amelyek eddig még nem
jutottak be az Európai Parlamentbe, vagy
valamilyen okból kifolyólag a
továbbiakban nem kivánnak eddigi
frakciójukban tevékenykedni. Ilyen
például a Klaus-féle cseh
jobboldali párt vagy a brit
konzervatívok, ez utóbbiak már az
elmúlt ciklusban jelezték, hogy
búcsút intenek néppárti
kollegáiknak.
Európai Bizottság
Az egyéb kategóriát
erősítik a radikális pártok
frissen megválasztott képviselői is.
Ők akár amellett is dönthetnek, hogy
külön frakciót alkotnak, noha
elég nehéz elképzelni azt, hogy
azonos állásponton legyen valamennyi
kérdésben a szlovák nacionalista
érdekeket védő Ian Slota, a
Nagy-Románia párti Corneliu Vadim
Tudor és a Jobbikos Morvai Krisztina.
Egyébként szélsőséges
frakcióra volt már példa az
Európai Parlament
történetében: az Identitás
Tradició és Szuverenítás
elnevezésű csoport azonban éppen a
tagok közti nézeteltérések
miatt bomlott fel másfél évvel
ezelőtt.
A frakcióalakítás mellett
ugyanakkor beszédtémát
képez még Brüsszelben az
Európai Bizottság elnökének
személye is. Noha nagy a
valószínűsége annak, hogy
José Manuel Barrosot
újraválasszák,
háttéralkuk sora várható,
hiszen a liberális Graham Watson is
bejelentette: megpályázza a
tisztséget.
Radikálisok az EP-ben
Brüsszeli források szerint nem lesz
könnyű dolga azoknak a magyar politikusoknak,
akik az autonómiáért
kivánnak síkra szállni az
Európai Parlamentben. A magyarországi
Jobbikot például általában
szélsőjobb pártként
tartják nyilván
Nyugat-Európában, így amennyiben
Morvai Krisztina listavezető az
önrendelkezés mellett fog kardoskodni,
mértékadó politikusok úgy
reagálnak majd erre, hogy csupán egy
magyar fasisztának a
szélsőségesen nacionalista
követeléséről van szó. A
hozzászólások ugyanakkor valamely
jogszabállyal kapcsolatban történnek
az EP-ben, olyan törvény pedig, hogy
autonómia, jelenleg nem
létezik.
