Az új összetételű Európai
Parlamentben (EP) a korábbinál több
jobboldali radikális képviselő foglalhat
helyet, miután a jobboldali erők részben
jelentős szavazatnyereséget könyveltek el
az EP-választásokon Ausztriában,
Magyarországon, Dániában,
Hollandiában és Romániában.
Gyengült viszont a fenti irányzat Belgiumban,
Franciaországban és Lengyelországban.
Négy EP-mandátumhoz jutott
Hollandiában a jobboldali populista Geert
Wilders, aki az iszlámot
bíráló filmjével és
kijelentéseivel provokálta a
nyilvánosságot. A magyar Jobbik, amely
nyíltan antiszemita és rasszista
párt, három képviselőt
küldhet Strasbourgba. Egyikük, Szegedi
Csanád már a választások
előtt felháborodást keltett az
elszegényedett romáknak juttatott
szociális segélyekről tett
becsmérlő kijelentéseivel. A holland
és a magyar példával
ellentétben leszálló ágban
van a francia Nemzeti Front (FN). Jean-Marie Le Pen
pártja a korábbinál négy
mandátummal kevesebbhez jutott az új
EP-ben, így csak három
képviselője lesz a
törvényhozó testületben. A
jobboldali radikális képviselők
számát “talán harmincra”
becsüli egy EP-szóvivő. Saját
frakciójuk (még) nincs,
pártállásuk hivatalos
megjelölése: egyéb. A jobboldali
erők választási sikereinek
kevésbé Európához, mint
inkább saját országuk
belpolitikájához van közük -
vélekedett a berlini tudományos és
politikai alapítvány (SWP)
szakértője. “Ha egy jobboldali
radikális párt jól szerepel az
európai választásokon, akkor erre
a hazájában rendezett nemzeti parlamenti
választáson is képes” -
állítja Oliver Geden.
Meglátása szerint a 27 EU-tagállam
jobboldali radikálisait kizárólag
a gazdasági válság kapcsolja
össze. Ami a radikális jobboldali erők
befolyását illeti a strasbourgi
parlamentben, Geden nem lát okot aggodalomra.
Ezek a pártok “aligha lesznek kihatással
a parlament munkájára. Ehhez csak arra
van szükség, hogy a három nagy
frakció – a konzervatívok, a
szociáldemokraták és a
liberálisok – az eddiginél szorosabban
működjenek együtt.”
Az EP-választás nagy
győzteseként ünnepelte magát
vasárnap este az Osztrák
Szabadságpárt (FPÖ). A
Heinz-Christian Strache vezette
“jobbszélső” párt (a dpa
szóhasználatával
Rechtsaussen-Partei) megkétszerezte
korábbi szavazati arányát,
és ezentúl két
képviselővel lesz jelen Strasbourgban. A
13,1 százalékos eredmény persze
jócskán elmarad a szomszédos
Magyarország jobboldali-konzervatív
pártja, a Fidesz által besöpört
56,7 százaléktól, ami 14
EP-mandátumot ér. Strache
példátlanul idegenellenes és
rasszista választási
hadjáratának köszönheti
váratlanul egyértelmű
sikerét. Egyes körzetekben az FPÖ a
korábbinál 20 százalékkal
több szavazatot gyűjtött be,
miközben a szociáldemokrata SPÖ
ugyanott 19 százalékot veszített
korábbi eredményéhez
képest. Különösen
megdöbbentő a szocdemek visszaesése
Bécsben: az osztrák fővárost
60 éve abszolút többség
birtokában irányító
párt első ízben kapott kevesebbet az
érvényes szavazatok harminc
százalékánál. A
bécsi abszolút többség
elveszítése a jövőre
esedékes tartományi
választáson tehát
egyáltalán nem zárható ki.
Ám az FPÖ nem csupán a
fővárosban aratott. A jobboldali
párt minden olyan településen
és körzetben növelte
szavazótáborát, ahol fontos
kérdéssé vált az
utóbbi időben a bevándorlás.
A jobboldal mellett egy másik csoport is
erőteljesebben hallatja majd hangját az
Európai Parlamentben: az euroszkeptikusok. Az
osztrák Hans-Peter Martin mellett más -
cseh, brit vagy lengyel – csoportok ugyan nem
rendelkeznek jobboldali háttérrel,
ám bejutásukat az EP-be kifejezetten
Európa-ellenes téziseiknek
köszönhetik. Strasbourgi becslések
szerint az ilyen
beállítottságú
képviselők száma az eddigi
ötvenről várhatóan száz
fölé emelkedik az új
összetételű parlamentben. A jobboldali
populisták és az euroszkeptikusok csak
akkor léphetnek előtérbe, ha
képesek saját frakciót
alakítani. Ehhez nem kevesebb, mint 25
képviselőnek kell összefognia
legalább hét államból. Csak
ebben az esetben tarthatnak igényt fontos
posztokra, például vezető
funkciókra a különböző
EP-bizottságokban. A
frakcióalakítást
célzó tárgyalások
már megkezdődtek, az új parlament
július 14-i alakuló
ülésén várhatóan
többet lehet majd tudni. Az eddigi EP-ben csak
rövid ideig tartott a jobboldali erők
befolyása. Francia, brit, bolgár
és román képviselőkből
alakult radikális frakciójukban
néhány hónappal a 2008.
januári alapítás után
viszály tört ki, majd a csoport feloszlott.
