Indiában féléves
pályázatot írtak ki a
kókuszdió-szüretelés
gépesítésére. A
hagyományos kézi szedés ugyanis egyre
nagyobb gond, mert fogytán vannak azok, akik
még tudnak vagy akarnak fára mászni.
A déli Kerala állam helyi kormánya
1 millió rúpia (3,8 millió forint)
pályadíjat tűzött ki a
legsikeresebb feltalálónak, és
segítséget ígért a
gép kereskedelmi forgalomba
hozásához is. A gépnek olyannak
kell lennie, hogy a 30 méter magas
kókuszpálmák mellett is
biztonságosan lehessen üzemeltetni,
méghozzá kis családi
gazdaságokban és nagy
ültetvényeken egyaránt.
További elvárás, hogy ne kelljen
hozzá különleges
képesítés, vagyis nők
és öregek is használhassák.
India a világ legnagyobb
kókusztermelője évi 13
milliárd darabbal. A forgalom
értéke 60-80 milliárd rúpia
(230-300 milliárd forint) között
mozog. Az indiai termés közel felét,
évi 5,6 milliárd diót Kerala
államban termesztik. A
kókuszdióiparban 3,5 millió
család van érintve közvetlenül
vagy közvetve. Az évi 6-8 szüretet
kézzel végzik., amihez fel kell
mászni a 10 emeletnyi magas
kókuszpálmákra.
De ma már egyre kevesebben értenek ehhez.
Hagyományosan az alacsony kasztba tartozó
Paravan törzs tagjai szedték a
kókuszdiót, a tudás
apáról fiúra szállt. Ma
viszont kevesebb gyerek születik, és azok
is több iskolát végeznek, és
magasabb társadalmi státuszú
munkát akarnak végezni. A
munkaerőhiány miatt a
kókuszszedő napi keresete az elmúlt
néhány év alatt
háromszorosára, 300 rúpiára
(1.140 forint) nőtt. Ez már magasabb ugyan,
mint egy fizikai munkás átlagos
bére, de jócskán elmarad az
idegenforgalomban vagy a pénzügyi
szolgáltató szektorban
elérhető fizetésektől.
