Ennek a kedves úriembernek igazságos sorait olvasva minden egyes szava, mondata az én gondolataimat tükrözi. Nem érzem magamat elég műveltnek ahhoz, hogy ilyen tökéletes igazsággal le tudnám írni, hogy mi folyik a világban. Minket kis embereket elektromos bábuknak néznek, akiket kényük-kedvük szerint rángathatnak. Nagyon sokszor én, mint egy kis porszem, aki megette kenyere javát, szeretném ország-világ képébe kiabálni, hogy mit művelnek minden téren.
Magamutogatás
Én ízig-vérig magyar vagyok, hiszen annak születtem. Sajnos, sokszor szégyellem, főleg amikor a televízióban szeretnék valami szórakoztató műsort nézni. Nincs. Az akciófilmen kívül állandóan meztelenséget látni. Ezekben a mai nőkben egy csepp szemérem sincs. A férfiak nem tisztelik őket… Egy jóérzésű férfi rájuk sem néz. Régen egy férfi virággal, kézcsókkal fejezte ki hódolatát egy nőnek. Például miféle dolog az, hogy már óvodáskorban a nemiségről beszélnek a gyerekeknek?… Akkor ne csodálkozzunk, ha egy 11 éves leány gyermeket szül. A babagyárak nyugodtan bezárhatnak.
Ami a szórakoztató műsort illeti, van a magyaroknak egy híres sztárjuk, ki ne ismerné F. S.-t. A műsorát ízetlenséggel kezdi, slicce állandó babrálásával fűszerezi, amin jókat nevet azzal a közönséggel, amely olyan, mint ő. Hol vannak a kabarék, Latabárék, a drága Hofi Géza, Antal Imre? Finom vicceik, sokszor finoman előadott tréfáik, amelyen a közönség tiszta szívből tudott nevetni? Vastapssal jutalmazták őket. Szerintem ma is ki lehetne alakítani. A vetélkedők műsorvezetőit tisztelem. Műveltek, kedvesek, vidáman, szórakoztatóan vezetik műsoraikat. Kiemelném Vágó Istvánt, és Balázst, mint fiatal műsorvezetőt, akit tehetségesnek tartok, és nem vagyok ezzel egyedül.
Wiesz Bartus Erzsébet
