Na, persze, akkor még diktatúra volt nálunk, nem demokratúra, s fennen hirdették, hogy a legfőbb érték az ember. Ha egy szolgáltatóegységet bírálat ért, annak vezetője köteles volt írásban magyarázni a bizonyítványát és ünnepélyes ígéretet tenni, hogy olyasmi többet nem fordul elő. Bosszantó, hogy manapság mintha elfeledkeznének az emberről.
Patikagond
Azért járok egy bizonyos patikába, mert az van hozzám a legközelebb és rokkantnyugdíjasként nehezemre esik minden lépés. Vagy négy hete, amikor ott jártam, teljesen potyára, öt szobafestőt találtam, akik közül az egyik dolgozott, négy pedig nézte. Rá három hétre szintén feleslegesen mentem, a gyógyszertár még mindig be volt zárva, pedig az egyik ismerősöm állította, hogy az ott dolgozó barátnője volt nála uzsonnát vásárolni. Augusztus 22-én sem találtam nyitva. Arra kérem tisztelettel az illetékest, hogy írásban tegye közzé, hogy mikor nyit a fent említett patika, ne kelljen betegen többé potyára járnom. Javítson ki, ha esetleg tévednék, de úgy gondolom, hogy ő azért kapja a fizetését, hogy kifogástalan szolgáltatást nyújtson a rászorulóknak, s nem azért, hogy addig tartson zárva minden előzetes értesítés nélkül, amíg neki jólesik. Maradok jobbító szándékú felháborodással.
Galló Tibor, Nagyvárad
