Mától kezdve azaz 2009. augusztus 1-től
kezdődően „Minden pohár
vízért többet fizetünküh
olvashattuk a SZFÚ 34,8 százalékos
vízdíj-emelés cikkében.
Ezelőtt egy hónappal a SZFÚ-ban
olvashattuk a mindannyiunkat érintő és
érdeklő
„vízmegtakarítás
vízgazdálkodássalüh kapcsolatban,
hogy jó lenne, ha a régiközpontban
és általában minden olyan
közkútnál, amelyekből
állandóan folyik a víz, egy automata
rendszer segítségével, csak akkor
lépne működésbe, ha valaki inni
akar belőle. A mai nap folyamán augusztus
elsején, meglátogattam a Pannónia
(Dacia) Szállóval szembni közkutat,
amelyből állandóan folyik a víz,
és lemértem, hogy egy perc alatt mennyi
folyik az én előre elkészített
műanyag edényembe. Az eredmény a
következő: 1 perc alatt 1 liter víz.
Felhasználva az egykoron tanult hármas
szabályt, kiszámítottam, hogy naponta
csak 8 órán keresztül folyik a
víz az 480 literrel egyenlő.
Természetesen, amennyiben nincsen elzárva
éjszakára a közkút, akkor a
vízmennyiség ennek többszöröse
is lehet. Havonta (amennyiben a kút napi 8
órát üzemel, közel 15 ezer liter
ivóvíz megy kárba. Ha egész nap
megy, akkor 43 ezernél is több liter
víz megy kárba. Talán Leitner
János az Apaserv vezérigazgatója
tudná megmondani, hogy
Szatmárnémetiben hány ilyen
közkút található, ésd
akkor már csupán a
szórzótábla szükséges. Egy
dolog azonban biztos. Nagyon sok víz folyt le az
öreg Szamos folyónkon és nagyon sok
köbméter ivóvíz ment kárba
azóta, amióta megjelent az
újságunk hasábjain a
vízprobléma. És senki sem tet
operatív intézkedést a fent
említett probléma kapcsán. Mi
történne, ha a jövőben az ilyen
hasznos észrevételek után, semmibe
véve a javaslatokat, valaki megfizetné a
kárt? És mint vízfogyasztó
ü\ a múltban és a jövőben is
ü\ arra fogok vigyázni, hiszen a család
költségvetéséről van
szó, hogy a rezsi költsége minél
kevesebb legyen. Meglehet, hogy azon személyeknek,
akiknek a fizetésük több ezer lej egy
hónapba, és akik ugyanannyit fizetnek a
gázért, villanyért és
vízért, mint mi, nyugdíjasok,
talán kevésbé érdekli, hogy 10
vagy 15 százalékos az áremelés.
Talán az is említésre
méltó lenne még egy probléma.
Nem tudom, hogy Szatmárnémetiben még
létezik-e olyan vízfogyasztó, aki
„pósáraüh
(átalánydíj – az össz
vízfogyasztás elosztva a lakók
számával) és nem pedig
vízóra után fizet a
vízfogyasztásért? Ha még van
„pósásüh, akkor ideje lenne ezen
változtatni, mivel az Európai Unióban
vagyunk, és illene példát vennünk
a nálunk előrehaladottabb rendszert
használó országoktól, ahol
mindneki vízóra után fizet. Mint
vízfogyasztó, továbbra is a
családi költségvetést
kísérem figyelemmel, és mindent
megteszek annak érdekében, hogy ebben a
gazdasági válságban, minden
tekintetben spórolni tudjak. De nem csak
ezért fogok spórolni, hanem mert gondolni
kell azokra is, akik majd évtizedekkel
utánunk jönnek. Addig is, emiatt a két
ok miatt, a csapokat jól el kel zárni, mert
minden cseppért kár! Sok kicsi, sokra
megy!
Tisztelettel:
Oláh István
szatmárnémeti vízfogyasztó
