Nagyvárad – A házszentelés eredete a
kánai menyegzőre vezethető vissza.
Jézus Krisztus bement egy házba és a
jelenlétével megszentelte a hajlékot,
vagyis áldást vitt az ott élő
szegény családnak.
A házszentelés eredete a kánai
menyegzőre vezethető vissza, amikor
Jézus a vizet borrá
változtatta. Úgy is
fogalmazhatnánk, hogy Krisztus ekkor
művelte az első csodáját.
Bement egy házba és az ő
jelenlétével megszentelte a
hajlékot (a történetben ezen van a
lényeg), vagyis segítséget,
áldást vitt az ott élő
szegény családnak. Ennek
emlékére alakult ki aztán az
egyházban, hogy a vallásos emberek
évente legalább egyszer
meghívják a papot (ahogyan annak
idején Jézust, az
édesanyját és az apostolait is
meghívták a menyegzőre) az ő
lakásukba, hogy vigye el hozzájuk
Krisztust, hogy az áldásával a
gonosz lélek támadásaitól
oltalmazza a házat és a benne
lakókat, magyarázta
érdeklődésünkre
válaszolva Mons. Fodor József
vikárius, akit a héten mi is
elkisértünk az egyik
házszentelésre. Faluhelyen még
él a hagyomány, hogy a
plébánosok, a ministránsok
által kisérve becsengetnek minden
házba. A városban más a helyzet:
sokféle nemzet és vallás él
együtt, akik napközben a munkahelyeiken
vannak, úgyhogy nem valósulhat meg a
gyakorlatban az, hogy a pap reggel-estig bekopogtat
minden lakásba. “Itt ahová
meghívnak, szívesen elmegyünk minden
esztendőben, hogy lássuk a híveinket
az otthonukban is. Leülünk velük
beszélgetni egy órát, egy felet,
vagy néhány percet. A hívek
és a tisztelendők közti kontaktus
tehát a házszentelés egyik fontos
eleme”, fogalmazott.
Háromkirályok
– Az évszázadok folyamán
nálunk úgy alakult ki, hogy a
vízkereszt ünnepének a
környékén van a víz-
és a házszentelés is. A 7.
századtól kezdte jöttek “divatba” a
háromkirályok, akiket a régi
krónikákban nevesítenek is, a
magyar nyelvben például
Gáspárnak,
Menyhértnek és
Boldizsárnak nevezik őket.
Bár valójában nem
királyok-sokkal valószínűbb,
hogy csillagászok vagy bölcsek lehettek-
mégis koronával jelenítik meg
őket. Az évszámot és a
bölcsek nevét a lelkészek
felírják az ajtókra, hogy az
Úristen oltalmazza ezeknek a szenteknek a
közbenjárására a
család tagjait az egész év
folyamán. Isten áldását
visszük tehát, mely
tulajdonképpen a házszentelés
lényegét jelenti, hangsúlyozta az
általános püspöki helynök.
Emlékeztes történet
– Valamikor még, egészen fiatal
plébános koromban, úgy a hetvenes
évek elején mentem házat szentelni
és az utcáról behívott egy
református, egyedül élő
néni. Látásból ismertem, de
úgy egyébként nem.
Beinvitált magához és azt mondta
nekem, hogy már várt engem, mert ugyan
nem katolikus, de minden évben megszentelteti a
házát, mert nagyon hálás
egy katolikus papnak. Az 1944-es
bombázások idején ugyanis, a
néni nem volt otthon a támadások
idején, a családja pedig az
óvóhelyre menekült. Mire ő
hazaért, bombatalálat érte a
házat, mindenki meghalt, s ő egyedül
maradt, senki és semmi nélkül.
Nagyon keservesen sírt, amikor épp
arra járt a Szent József-telepi
plébános, hogy megnézze, mi
történt a híveivel. Az utcán
összetalálkoztak, a néni elmondta a
panaszát, mire a tisztelendő
megáldotta és azt mondta: “Irma
kedves, azért áldom meg, hogy viselje
mindig megnyugvással és örömmel
ezt a borzalmas keresztjét”. Az özvegy
elmondása szerint azóta soha nem
érezte a rettenetes terhet és az
egyedüllétet, mert az Úristen
mindig megsegítette. Ennek
emlékére minden évben
behívja a katolikus plébánost
házat szentelni, ezért várt engem
is a kapuban, mesélte Mons. Fodor József
vikárius.
Hozzátette: általában nagy-nagy
szeretettel fogadják mindenütt, de olyan
esetek is előfordultak, hogy durván
visszautasították, mert
időközben a család “megtért”.
Nagy átlagban azonban kedvesen fogadják:
az asztalon gyertya, a családtagok pedig
együtt imádkoznak. Az emberek ugyanis
tisztában vannak azzal, hogy noha nem egy
szentség, a házszentelés egy szent
cselekedet, mert a pap az Isten
áldását viszi, zárta
szavait a vikárius.
Ciucur-Losonczi Antonius
