Panaszkodunk a nagy melegre, a nap szokatlanul erős perzselő sugaraira, melyek évek óta erősebbek, amitől óvjuk magunkat és másokat; kalappal, napernyővel és felhívással, hogy 11 és 15 óra között ne tartózkodjunk a szabadban, különösen a gyermekek és az öregek. Beszélnek arról, hogy mindezek előidézője az ózonrétegen tátongó rés, ami nem tudván átszűrni a nap sugarait, ártalmas, veszélyes, olykor még halálos is. Látjuk a tévéadásokon keresztül, hogy az Északi-sarkon talán emiatt egyre fogy a jégréteg, ami a tudósok szerint rövidesen ökológiai katasztrófához vezet!
Szerintem más az ok
A különböző bizottságok összeülnek, és mindent a légszennyeződéssel, a gázokat kibocsátó üzemek sokaságával, az autók rohamos szaporodásával magyaráznak. Egy dologról nem beszél senki, még véletlenül sem tesz említést; van valami, ami szétrepesztette ezt a sokat emlegetett ózonpajzsot, ami 20–30 évvel ezelőtt még háborítatlanul borította Földünket. Nos, én a veszélyt, az igazi okot abban látom, hogy az űrhajók, amiket ma már az egész világon felbocsátanak… ezek törték át azt a bizonyos ózonpajzsot! Erről eddig senki egyetlen szót, egyetlen bíráló megjegyzést sem tett. Nem lehet tudni, miért, de lehet, hogy ebben keresendő az igazi ok. Vagy talán erről nem is szabad beszélni? Vagy talán a haladás érdekében ez katonai titok?
Mogyoróssy István
