Nem tudom, hogy kinek érdeke elhitetni az emberekkel
azt, hogy szegénységben
élnek–élünk? Akkor
fogalmazódott meg bennem ez a kérdés,
amikor a Szamos folyó töltésén
sétalgatva azt vettem észre, hogy egy
szemetes szakcsó tartalma van
szétszóródva a fűben.
És mit gondolnak, hogy mi volt abban a
zacskóban? Hát elárulom: száraz
kenyér volt. A látottakból azt a
következtetést tudom levonni, hogy amíg
egy családnak annyi maradék kenyere van, hogy
az megszárad, vagy megpenészedik, akkor az a
családot méltán lehet gazdagnak
nevezni. Bár a háziasszony
dícséretre méltó gondalata
és cselekedete volt az, hogy
összegyűjtötte a feleslegessé
vált kenyérmaradékot és levitte
a szemetestartály mellé, hogy akinek
szüksége van rá, akkor vigye el. Ugyanis
vannak olyanok akik ilyen módon gyűjtik az
élelem–maradékot, és
eladják aprópénzért a
jószágot hízlaló
gazdáknak. A szemetestől nagy
valószínűséggel egy
kukázó vagy hajléktalan vitte
tovább a töltésre, és
látván a tartalmát ott is hagyta, ahol
kibontotta. Véleményen szerint
elszomorító ez a mindennapjainkra
jellemző gazdag szegénység, aminek
egyszer meg lesz majd a böjtje.
Tisztelettel:
Kaszner Magdolna
