Szoros eredmény született: az exit pollok
szerint 1-3 százalékkal ellépett
Geoană, aki a következő államfő
lehet. A magyarok jelentős része nem szavazott
a vasárnapi, döntő fordulóban.
A CCSB intézet becslése
szerint 2,4%-kal, a CURS szerint
1,6%-kal, míg az INSOMAR
szerint 3,2%-kal előzhette meg Mircea
Geoană Traian
Băsescut. A 21 órakor
közzétett exit pollok szerint tehát
Geoană lehet az új
államfő. A CCSB
mérése szerint Geoană a szavazatok
51,2%-át szerezhette meg tegnap, míg
Băsescu 48,8%-ot összesíthetett, a
CURS adatai szerint Geoană 50,8%-nyi voksot
kapott, Băsescu 49,2%-ot. Az INSOMAR-nál
51,6-on állt Geoană,
Băsescu 48,4-en. A
PSD államfőjelöltje
azonnal győzelmi beszédet tartott,
mindenkinek megköszönve a
támogatást, majd a PNL-s
Crin Antonescut
szólította maga mellé, aki
szintén a győzelmet hangsúlyozta.
Băsescu azt hangsúlyozta, hogy
két órával az
urnazárás előtt még ő
állt nyerésre, ezért esetleg
vizsgálatot kér.
Magyar vonatkozások
A magyarság számottevő része
távol maradt vasárnap az
urnáktól. Annak ellenére
történt ez így, hogy több
szervezet is megpróbált
mozgósítani – egyesek arra
híva fel, hogy Geoanára
voksoljanak, mások arra, hogy a
lelkiismeretük szerint, megint mások
Băsescu
támogatására bíztatva.
Mindezek dacára, de talán ezzel
összefüggő módon is tehát
számos magyar voksoló megtagadta, hogy
éljen jogával. Az ideiglenes
részvételi
eredményeket nézve
szembeötlő volt, hogy a magyarok lakta
régiók a sereghajtók
között voltak. Így
például kirívóan
alacsonynak mutatkozott a részvétel
Hargita, Kovászna, Szatmár és
Maros megyében. Ugyanakkor Bihar is a
kullogókhoz volt közelebb az
összesítésben a maga 35–40%
körüli részvételi
arányával.
Hogy mi jöhet most, az a választási
ígéretek dacára csak a
következő napokban fog eldőlni. Minden
esetre az úgymond
Johannis-projekttel befutott
Geoanáék háza
tájáról érkezett
információ. Eszerint Klaus
Johannis már a
választás előtt megkereste azt a
jogszabályt, amely lehetővé teszi
számára, hogy fél évig
egyszerre legyen esetleg szebeni polgármester
és kormányfő. A vonatkozó
törvény szerint ugyanis a két
tisztség közötti
összeférhetetlenség
különleges esetekben feloldható
felsőbb állami szervek
beleegyezésével, ha „a
közérdek ezt követeli meg”.
