Nagyvárad központjának látképe a városháza tornyából Nagyvárad – A XVIII. Festum Varadinum
rendezvénysorozat keretében hétfő
délután Kádár József
jogász tartott előadást a
nagyváradi Városháza
felépítésének
történetéről
levéltári kutatások alapján.
A vetítettképes előadás
kezdetén Kádár
József jogász elmondta: tavaly
nyáron merült fel az ötlet
Biró Rozália alpolgármester
részéről, hogy érdemes lenne
levéltári kutatások alapján
utánajárni, hogy milyen
engedélyeztetési folyamatokon
ment keresztül a nagyváradi
városháza építése. A
szavakat tettek követték,
Kádár József felkereste a
Országos Levéltár helyi
kirendeltségét, s az ott talált
adatokat kiegészítette a Péter
I. Zoltán
helytörténésznek, a Bihari
Napló volt munkatársának a
könyveiben, illetve a kilencvenes években
megjelent Boldog Várad
című kiadványban
olvasottakkal. Mint az előadás során
elhangzott, 1714-től kezdve az akkori Kispiac
tér északkeleti részén
található Sas csapszék
egyik termében gyűltek össze
először a Városi Tanács tagjai.
Az 1807-ben korszerűsített
épület 1836-ban a tűz martaléka
lett, de 1837-ben
újjáépítették. Az
ingatlan az 1851-es árvízet
átvészelte, azonban az 1860-as
évek kezdetére eléggé
leromlott állapotba került, nem felelt meg
az egyesített Nagyvárad
igényeinek.
A 19. század vége felé
tehát egyre sürgetőbbé
vált egy új városháza
építése. Busch Dávid
városi főmérnök 1895.
júniusi beadványában
helyszínként a Szent
László-templommal szembeni egykori
püspöki lakot jelölte meg.
A beadványt több szakbizottság is
tárgyalta, majd 1895. november 11-én a
Városi Tanács is megvitatta,
részletes jelentést terjesztve a
törvényhatósági testület
elé. Utóbbi november 14-i
ülésén elfogadta az
építési programot, és
megbízta a Városi Tanácsot, hogy
írjon ki pályázatot a
városháza tervének
elkészítésére.
Ifj. Rimanóczy
Kálmán
A pályázatra összesen kilenc terv
érkezett, melyek azonban a 700 ezer
koronában megszabott
építési költségek
túllépése miatt nem feleltek meg a
kiírásnak. Négy
pályaművet azonban egyenként 2000
koronáért az
elbíráló bizottság
megvételre ajánlott a
közgyűlésnek. A
városházi építő
bizottság az 1898. június 27-i
ülésén azt javasolta, hogy
“ifj.Rimanóczy
Kálmán a megvásárolt
tervek egybevetésével bizassék meg
az új terv
készítésével”. Az
építész ennek eleget is tett,
elkészítette a tervet, amit
díjtalanul a város
rendelkezésére bocsátott.
Az egykori püspöki lakot 1901. október
21-én kezdték el bontani, a
városháza
alapozásához pedig 1902.
február 26-án fogtak neki. Az új
székház 1903. októberére
lett kész, de megnyitása és a
rendkivüli díszülés 1904.
január 10-re maradt. Kádár
József a városháza
építésében jelentős
szerepet játszó Rimler
Károly polgármester
életére is kitért, és a
toronyórát is bemutatta, melyet
később a jelenlevők személyesen
is megtekintettek.
Ciucur Losonczi Antonius
