Az év utolsó hónapjához számos népi hagyomány és babona kötődik — ekkor a legrövidebbek a nappalok, és a leghosszabbak az éjszakák. Eláruljuk, mit kell tenni annak érdekében, hogy sikeres legyen a következő év.
Decemberben a legrövidebbek a nappalok, és a leghosszabbak az éjszakák. Érthető hát, hogy elődeink jobban féltek ebben az időszakban a szellemektől és ártó lényektől, mint nyáron, ezért ehhez a hónaphoz számtalan babona köthető.
Decemberben továbbá a munka is kevesebb volt, egyéb szórakozási lehetőségek hiányában így különböző játékokkal ütötték el az időt annak idején, amelyeknek még most is hasznát venni — ilyenek például a szerelemhozó vagy jövendölő játékok.
December 4. — Borbála napja
Borbála a lányok pártfogója, régebben ezen a napon a nők nem dolgozhattak. Aki még keresi az igazit, Borbála napján egyszerűen megtudhatja, találkozik–e vele a közeljövőben. A hagyomány szerint egy cseresznye– vagy orgonaágat egy üveg vízbe kell tenni, és ha pár napon belül, de legkésőbb karácsonyig kizöldül, akkor hamarosan bekötik az illető fiatal lány fejét.
A Borbála–nap hiedelmei és szokásai hasonlóak a Luca–napéhoz, de a magyar nyelvterületen csak szórványosan terjedtek el. Ugyancsak tilalmas nap volt, fonni például nem lehetett: sok helyen úgy hitték, hogy Borbála bedobná az orsót az ablakon — vagyis, aki ezen a napon dolgozik, annak nem biztos, hogy lesz munkája a következő évben.
Varrni sem volt szabad, akárcsak Lucakor, mert azzal bevarrnák a tyúkok fenekét is. Söpörni sem szabad, mert akkor a szerencsét söpörnék el. Akárcsak az egész téli ünnepkörben, Borbála-napkor sem hoz szerencsét a házra a női látogató — nem érdemes hát ezen a napon vendéget fogadnod. A boszorkányok rontása miatt tilos ezen a napon ruhadarabot kint hagyni, az ajándékozás, kölcsönzés pedig elvinné a szerencsét a háztól.
December 13. — Luca napja
A babona szerint, ha Luca székére rááll valaki, megláthatja, ki a boszorkány.
Lucia a legenda szerint Jézus menyasszonya volt, ezért egyben házasságszerző szentnek is tartották. A szokás szerint Luca napján fel kell 12 férfinevet apró papírokra, egy kosárba tenni őket, és karácsonyig minden nap húzni egy nevet. Akinek a nevét karácsonykor kerül kihúzásra, az lesz az illető férje.
Hasonló szokás volt a Luca napi gombóc. Ez esetben szintén 12 férfinevet rejtő fecniket egyesével bele kell gyúrni a gombócokba, de úgy, hogy egy üresen maradjon. Amelyik előbb a felszínre jön a forró vízben, az rejti majd jövendőbeli nevét. Ha az üres gombóc jön elsőként a felszínre, az annyit jelent, hogy a következő évben pártában marad.
Szent Luca a legenda szerint keresztény hitéért halt vértanúhalált, a keresztény egyház azonban nem tartja történeti személynek. A magyar néphitben Luca alakja kettős, egyrészt kapcsolatos a legendabéli Szent Lucával, másrészt egy boszorkányszerű, rontó nőalakkal. Ez utóbbi kísértetszerű jelenség, aki ezen az éjszakán és napon az emberek, állatok kárát okozhatja.
Luca napját az egész magyar nyelvterületen gonoszjáró napnak tartották, ezért különösen a boszorkányok rontása ellen kellett védekezni.
Ehhez a naphoz munkatilalmak is kapcsolódtak. Országszerte úgy tartották, ha fonnának vagy varrnának, akkor ezzel bevarrnák a tyúkok fenekét. Luca napjának reggelén a nők ügyeltek arra is, hogy asszony vagy lány be ne tegye a lábát a házba.
