Január elsejétől a munkavédelem törvényi szintű szabályozásába emelték a pszichoszociális kockázati tényezők kezelésének munkáltatói feladatát.
A törvényi rendelkezés szerint pszichoszociális kockázatnak minősül a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága és a többi) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be.
Majdnem mindenki stresszel
A jogszabály-változtatásnak éppen itt volt az ideje: Magyarország az Európai Unió többi országához képest igen rossz helyzetben van a pszichés, szociális munkahelyi környezet tényezőire visszavezethető stresszt illetően.
A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet felmérése szerint minden ötödik felnőtt lakos az idült stressz állapotában van.
Ennél sötétebb képet fest a Gordio Tanácsadó Csoport 2004-es felmérése, amely szerint minden második magyar dolgozó magas munkahelyi stressznek van kitéve. További negyven százalék közepes mértékű stressztől szenved, vagyis majdnem minden magyar érintett a fejlett ipari országok népbetegségében.
A krónikus stressz egyik fontos forrása a munkahely, de emellett nálunk más tényezők – mint bizonytalanság, másoktól való lemaradás és frusztráció érzése, általános értékválság – is szerepet játszanak abban, hogy az aktív korú lakosság, különösen a férfiak fokozottan veszélyeztettek a stressz szempontjából.
A magyar férfiak halálozási 1970 óta romlanak, és ma rosszabbak, mint 1930 körül voltak – mondta Mihály Andrea pszichiáter, a Dr. Bodó Training munkatársa.
Forrás: Menedzsment Fórum
|
Törvény készülhet a munkahelyi stressz ellen
|
|
A szív- és koszorúér-, de a daganatos betegségekre is háromszor akkora esélye van annak, aki stresszes környezetben dolgozik. Az itthon már népbetegségnek számító munkahelyi stressz kezelésére a hazai szakszervezetek javaslatára “jogszabály” készülhet. A munkahelyi stressz nemcsak magyar ártalom, külföldi kutatók is arra figyelmeztetnek, hogy ez nemzetközi viszonylatban is a legsúlyosabb népegészségügyi problémák egyike. A túlpörgött vagy feszült légkörben dolgozó alkalmazottaknak a tapasztalatok szerint rövid távon gyomorfekéllyel, magas vérnyomással vagy szorongásos depresszióval kell szembenézniük, hosszabb távon azonban a szív-, a koszorúér- és a daganatos megbetegedések kialakulására is háromszor nagyobb az esélyük, mint a munkájukat kevésbé streszszes környezetben végzőknek. A szakemberek szerint komoly rizikótényező a feszült főnök-beosztott viszony, a kollégákkal való állandó versengés, az elismerés hiánya, s a túl alacsonynak tartott fizetés is. A kutatások azt jelzik, hogy a depresszió hazánkban igazi népbetegséggé vált, ezért is feltételezhető, hogy az esetek jelentős része mögött a munkahelyi stresszhatások állnak. Felmérések szerint az unió tagállamaiban 40 millió dolgozó élethelyzetét befolyásolja a munkahelyi stressz. |
|
Keressen állást a Topjobon!
Ízelítő álláskínálatunkból: |
|
| IT – Informatika – Telekommunikáció – Távközlés >> | 833 állás |
| Mérnöki és műszaki tevékenység >> | 750 állás |
| Kereskedelem – Értékesítés >> | 511 állás |
| Gyártás – Termelés – Ipar >> | 432 állás |
| Gazdaság – Pénzügy >> | 342 állás |
| Egyéb szakmunkák >> | 336 állás |
| Egyéb >> | 509 állás |
| Kontrolling – Könyvelés – Könyvvizsgálat >> | 291 állás |
| Beszerzés – Logisztika – Raktározási tevékenység >> | 226 állás |
| Irodai adminisztráció – Asszisztencia >> | 225 állás |
| Ügyfélszolgálat – Call center >> | 189 állás |
| Diákmunka – Szakmai gyakorlat >> | 147 állás |
| Vendéglátás – Idegenforgalom >> | 146 állás |
