A bíróság a környezetvédők hatástanulmányának hiányosságaira hivatkozva vetetett el a keresetet.
Az Északi Áramlat nevű gázvezeték rendszer egy 1220 kilométer hosszúra tervezett csővezeték, amely Oroszországból szállít majd földgázt Németországba. A név általában az oroszországi Viborg és a német Greifswald közti tenger alatti szakaszra utal, de néha tágabb értelemben használva hozzáértik az oroszországi, szárazföldi szakaszt és a nyugat-európai leágazásokat.
Az “áramlat” két párhuzamos vezetékből áll majd, az első 2011-re készül el és évi 27,5 milliárd köbméter földgáz szállítására lesz alkalmas, a második, 2012-re elkészülő vezeték megduplázza a kapacitást, és így a vezeték 25 millió háztartást láthat el. A tengeri szakasz becsült költsége 7,4 milliárd euró. A vezeték projektcége a svájci Zug székhelyű Nord Stream AG, amelyben az orosz Gazprom 51 százalékos, a német BASF/Wintershall és E.ON Ruhrgas 20-20 százalékos valamint a holland Gasunie kilenc százalékos részesedéssel rendelkezik. A cég elnöke Gerhard Schröder volt német kancellár.
A német-orosz projekt politikai vitákat gerjesztett, sokan pedig környezetvédelmi ellenvetéseket hangoztattak, Lengyelország és a balti államok pedig azt szerették volna, ha a területükön halad keresztül. A mostani finn bírósági döntés, amely a Finn Természetvédelmi Szövetség (SLL) és három észt környezetvédő csoport beadványa nyomán született meg, valószínűleg az utolsó akadályt bontotta le az építés elöl.
Ítélete indoklásában a bíróság azt közölte: a környezetvédők hatástanulmánya elégtelenül próbálta bizonyítani a projekt káros hatását a tengeri élővilágra, illetve azt, hogy mérgező anyagokkal teli hordók kerülhetnek a tengerfenékre. A bíróság azt elismerte, hogy az építkezésnek és a vezetékrendszernek lesznek hatásai a természetre, de “ezek minimálisra tehetők, így a gázvezetékből származó előnyök messze felülmúlják a várható károkat.”
- Független Hírügynökség -
